Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Távlovak proximalis metacarpalis régiójának mágneses rezonanciás képalkotása: a tréning hatásának vizsgálata
Likon Ines V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Nagy Annamária

Absztrakt:

Háttér: A proximalis palmaris metacarpalis fájdalom, proximalis egyenítőszalag sérüléssel és/vagy a hármas metacarpalis csont (McIII) proximalis palmaris cortexének stressz eredetű elváltozásaival összefüggésben, távlovakban a sántaság egyik legyakoribb oka. Ennek ellenére ezen struktúráknak az edzéshez és versenyzéshez köthető változásait még nem vizsgálták.

Célkitűzések: A tanulmány fő célja az McIII proximalis palmaris kérge és a proximalis egyenítőszalag edzéshez köthető adaptív változásainak leírása kezdő és tapasztalt távlovakban a versenyszezon kezdetén és hat hónappal később.

Anyag és módszer: Hat kezdő és hat tapasztalt távló került kiválasztásra. A tanulmányban való részvételhez előfeltétel volt, hogy nem szerepel proximalis metacarpalis fájdalom a kórelőzményben, és a ló az első vizsgálat során nem mutat elülső végtag sántaságot. A mozgás- és a mágneses rezonanciás (MRI) vizsgálatokat kétszer végeztük el, a versenyszezon előtt és kb. hat hónappal később. A két vizsgálat közt a lovak edzettségi szintjüknek és koruknak megfelelő távlovas edzésprogramban részesültek. Valamennyi mérést a carpometacarpalis ízülettől 2, 3, 5 és 7 cm-re distalisan végeztük tranzverzális T1-súlyozott ’gradient echo’ felvételeken. Az McIII palmaris cortexének vastagságát a palmaris cortex lateromediális szélességének 25, 50 és 75%-nál mértük. Szintén megmértük az egyenítőszalag lateromediális szélességét és dorsopalmaris vastagságát. Az McIII palmaris kérge vastagságábeli és az egyenítőszalag méretbeli különbségeit kezdő és tapasztalt lovak között, a versenyszezon előtt és után, valamint különböző korú lovakban, párosított és független t-teszttel, illetve azok nem-parametrikus megfelelőivel vizsgáltuk.

Eredmények: Az McIII palmaris kérgének mediális része jelentősen vastagabb volt tapasztalt lovakban, mint a kezdő lovaknál a carpometacarpalis ízülettől 2 és 3 cm-re distalisan (p<0.05). Ezeken a szinteken a ≥8 éves lovakban szintén vastagabb volt az McIII mediális palmaris cortexe, mint a fiatalabb lovakban (p<0.05). Nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a versenyszezon előtt és után készített McIII palmaris cortex mérések között. Ugyancsak nem detektáltuk szignifikáns változást az egyenítőszalag méreteiben a szezon előtt és után készített mérések alapján, kezdő és tapasztalt, illetve különböző korcsoportú lovak között.

Következtetések: Az álló helyzetű alacsony teszlás MRI használatával nem detektáltunk objektív változásokat az McIII proximalis palmaris cortexében vagy a proximális egyenítőszalagban hat hónap távlovas edzést és versenyzést követően. Azonban a kezdő és a tapasztalt lovak proximalis palmaris kérgében mért jelentős különbség az edzés hosszútávú hatását bizonyítja. Nagyobb kísérleti csoporton, érzékenyebb diagnosztikai képalkotó módszerek alkalmazásával végzett további tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy az edzés és versenyzés által előidézett enyhébb, rövid idő alatt bekövetkező változásokat dokumentálhassuk.



Előadások listája