Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Az "éti csiga" két hazai fajának (Helix pomatia és Helix thessalica) elterjedése, elkülönítése és parazitái
Alexa Lili VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Patológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Mándoki Míra, Dr. Juhász Alexandra, Dr. Páll-Gergely Barna

Absztrakt:

A Helix pomatia, vagy éti csiga, egy Európa-szerte elterjedt, nagytestű csigafaj, mely hazánkban is gyakori. Közönséges mivoltuk ellenére a Helix nembe tartozó fajok megítélése mindig is problematikus volt. Az éti csigák Kaukázustól a Brit-szigetekig terjedő areáján belül jelenleg legalább 20 különböző fajt tartanak nyilván, és ezeken kívül is a XIX. század óta sok olyan fajt írtak le, amelyeket azonban később, mint önálló fajt nem ismert el a tudomány. Mivel a régi szerzők által leírt fajok holotípusai sok esetben megsemmisültek, nem könnyű eldönteni, hogy ezen fajok valóban léteznek-e. Ondřej Korábek cseh kutató szerint a C. R. Boettger német tudós által 1886-ban leírt Helix thessalica valóban létező faj, noha alig különbözik a jól ismertnek feltételezett H. pomatia-tól. Hasonlóságuk miatt korábban a kettőt egy fajnak vélték. A tudós 2016-ben publikálta, hogy Kelet-Európában az eddig egy fajnak vélt "éti csiga" fogalma nem egy, hanem két, egymáshoz nagyon hasonló fajt jelent. Fő elkülönítő bélyegük az ivarszervek fekete pigmentáltsága, vagy annak hiánya. A H. thessalica ivarszervének egyes részei festenyzettek a másik fajé nem. Megvizsgáltuk, hogy hazánkban megtalálható-e a H. thessalica, és azt, hogy morfológiai alapon elkülöníthető-e a H. pomatia fajtól. Mivel az első, magyarországi H. thessalica fajként felismert példányt a Bükk-hegységben találták, főleg ezen a területen zajlott a mintagyűjtés. Több, mint 100 csigát megvizsgáltunk, és az ivarszerv pigmentáltsága alapján hét darabot soroltunk a H. thessalica fajba, melyek mind a Bükk-hegység északi részéről kerültek elő. Az utóbbiak héjának felületi mintázata és alakja is részben eltért a H. pomatia héjától. Az összes feketén pigmentált ivarszervű, és 29 pigmentmentes példányon három mtDNS-markert felhasználva (COI, 12S rRNS és 16S rRNS) PCR vizsgálatot is végeztünk. A genetikai vizsgálat eredményei alátámasztották a megállapításainkat, miszerint a H. thessalica előfordul Magyarországon és ivarszerve – és részben héjmorfológiája – alapján elkülöníthető a H. pomatia fajtól. Mivel a Helix pomatia név alatt ismert éti csigák az Európai Unió országaiban egységesen természetvédelmi oltalom alatt állnak, lényeges meghatározni, hogy a kategóriába hány faj tartozik. A H. thessalica-ként ismert faj magyarországi jelenléte a természetvédelmi szakembereket probléma elé állítja, mivel az éti csiga bizonyos mennyiségének kereskedelmi célból történő gyűjtése a védettség ellenére engedélyezett, és emiatt tisztázni kell, hogy milyen megítélés alá esik természetvédelmi szempontból. Kutatásunk másik részében az egy élőhelyről származó spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris), és az éti csiga (H. pomatia) parazitológiai státuszát hasonlítottuk össze. Azt találtuk, hogy a közös származási hely ellenére más paraziták találhatók bennük.



Előadások listája