Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Ivarzásmegfigyelő rendszerek összehasonlító elemzése tejelő szarvasmarha állományban
Faragó Sándor VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Horváth András

Absztrakt:

A munkámat a nagykőrösi Arany-Tej Kft. folstein-fríz tejelő tehenészetében végeztem. A telepen naponta közel 300 állatot fejnek napon 2x. A minta alapját 95 db állat képezte, melyek teljesen egészséges általános állapotot mutattak. A vizsgálat során az állatokon kétféle ivarzásmegfigyelő rendszert és 3 féle ov-synch alapú hormonprotokollt alkalmaztam. A hormonokkal a petefészek mesterséges szinkronizálását, ezzel az ivarzás kiváltását segítettem elő. A kétféle ivarzásmegfigyelő rendszer a lábra szerelhető pedométer, és a faroktőre ragasztható Kamar matricát alkalmaztam, ezekkel detektálva a megjelenő ivarzási tüneteket. A teheneket a használt hormonális készítmény szerint 3 csoportra osztottam. Az ov-synch alapja a gonadotropin és prosztaglandin hormonok felváltva történő megfelelő használata.

Az első csoportba a rövid programos (P1) tehenek tartoztak. Itt az állatok 56,1%-ban jelzett a Kamar, és 53,6%-ban jelzett a Nedap rendszer, 48,7%-ban mindkettő és 39%-ban egyik sem jelzett.

A második csoportba a hosszabb programos (P2) tehenek tartoztak. Itt az állatok 51,6%-ban a Kamar, 38,7%-ban a Nedap, 35,5%-ban mindkettő jelzett, és 45,1%-ban egyik rendszer sem jelzett tüneteket.

Valódi látható tüneteket a vizsgált állomány 67% mutatott, de bíznak a hormon hatásában, ezért azokat a teheneket is inszeminálják, ahol egyik eszköz sem jelez ivarzási tüneteket. A két ivarzásmegfigyelő rendszer közel azonos százalékban tudta felfedni és jelezni az ivarzó egyedeket, a kettő közötti eltérés nem szignifikáns.

A harmadik csoportot azok az állatok képezték, ahol semmilyen hormonnal nem kezeltünk (P0), így a petefészek természetes ciklikus működésére alapoztunk. A tehenek 95,6%-ban jelzett a Kamar, 91,3%-ban a Nedap, 91,3%-ban mindkettő, és 4,3%-ban egyik sem. A spontán ivarzó állatok esetében sokkal kifejezettebb ivarzási tüneteket tapasztaltam, mint a hormonnal kezelt csoportoknál.

A kísérleti csoport vemhesülési rátája 63,16%. Ez csoportonkénti lebontásban úgy néz ki, hogy a P0 91,3%, P1 58,53%, P2 48,39%.



Előadások listája