Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Lenmagfajták ciánglikozid tartalmának vizsgálata csírázási fázisonként
Dobák Viktória IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Növénytani Tanszék
Témavezetők: Dr. Vetter János László, Gerencsér Ferencné

Absztrakt:

Kutatási munkánk során egyes len (Linum usitatissimum) fajták magjaiban előforduló ciánglikozid tartalmat vizsgáltuk. A ciánglikozidok a növényekben elég gyakran előforduló, nitrogéntartalmú, másodlagos anyagcsere termékek, melyek fő feladata a növény életében egyes kórokozókkal szembeni védelem

Glikozidos formában közvetlen biológiai hatásuk nincs, az állati és emberi szervezetbe kerülve azonban enzimatikusan az erősen mérgező HCN szabadul fel. Célunknak tűztük ki néhány len fajta magjából (illetve a fiatal csíranövényekből) felszabaduló HCN mennyiségének meghatározását, egyben változásának nyomon követését a csírázás különböző szakaszaiban.

Vizsgálatunk során két, hazai nemesítésű, takarmányozási szempontból is fontos ’Helga’, és ’Zoltán’ lenfajtát és a bioboltból származó, humán fogyasztásra szánt ’Aranysárga Bio’ fajtát hasonlítottuk össze. A vizsgálat módszere pikrinsavas próba volt. A kimutatás a lúgos pikrinsavas papír színreakcióján alapul. A pikrinsav reakcióba lép a növényből a reakcióedény zárt terében felszabaduló HCN-dal, s ez a vörös Na-izopurpurát létrejöttét eredményezi. A pikrinsavas tesztpapírok színét kvalitatíve, illetve a papírból kioldott festék mennyiségét spektrofotometriásan 483 nm hullámhosszon mértük. A vizsgálandó fajták magjait kutatásunk során sötétben csíráztattuk, melynél jobb eredési százalékot tapasztaltunk. A mintavételekre a 0. (száraz mag), az 1., a 3., és a 7. napokon került sor.

Fontosnak tartottuk a csírázási fázisok közötti különbség vizsgálatát, hiszen nem csupán a nemesítési munkán van a hangsúly, hanem a takarmány megfelelő tárolásán, mely épp olyan fontos, mint a kiválasztott takarmány, ezt méréseinkkel alá is támasztottuk.

Eredményeink több következtetés levonását is lehetővé tették. A vizsgált fajták magjainak ciánglikozid tartalma a 0. napon (14,51 - 42,63 mg/kg). A vizsgált fajták közül az ’Aranysárga Bio’ lenmag (42,63 mg/kg) már száraz állapotban is a veszélyességi szint (20 mg/kg) felett mutatott cianid felszabadulást. ’Helga’ és ’Zoltán’ fajta száraz magként való etetése még megengedett, a szakirodalom adataival összevetve is alacsony értéket produkáltak. A csírázás során azonban – mely kezdeti szakaszát az igen jelentős, egyben közismert vízfelvétel jellemzi – a ciánglikozid (illetve a cián) szint jelentősen és dinamikusan nőtt. A 7. napon a 0. napos érték sokszorosát érte el és 1264,35 - 1385,31 mg/kg közötti koncentráció volt mérhető. A ciánglikozid molekulákból tehát lehetőség van HCN molekulák felszabadulására is, aminek súlyos toxikológiai következményei lehetnek állatra-emberre egyaránt.

Munkánk további kérdéseket vet fel a lenmagok (lenmagtermékek) cianid hordozó szerepéről, ennek kivédéséről. Úgy értékeljük, hogy egy egyszerű, pikrinsavas teszt segítségével a HCN mérgezés adott esetben és helyszínen kivédhető, megelőzhető lenne.



Előadások listája