Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Magyarország állattartási kultúrája
Komjáti Sára Luca V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ
Témavezető: Dr. Vetter Szilvia

Absztrakt:

Dolgozatomban célom volt feltérképezni a hazai állattartási kultúrát, az állattartási szokásokat és az állattartók motivációját A kutatás nem reprezentatív, de a nagy elemszám lehetővé teszi, hogy átfogó következtetéseket lehessen tenni. A kérdéssort összesen 843 fő töltötte ki. A kérdőív 26 kérdést és 20 részkérdést tartalmazott.

A megkérdezettek 97%-a családtagként tekint kutyájára, elenyésző azoknak a száma, akik csak házőrzés miatt tartják állatukat. A kutyatartók közel 25%-a nem szeretné ivartalaníttatni kutyáját. Elsősorban a későbbi tenyésztési lehetőség és az ivartalanítás feleslegesnek tartása áll e mögött. A macskatartók körében inkább a financiális okok tehetnek arról, hogy állatuk nincs ivartalanítva, de ebben a csoportban is jellemző az, hogy feleslegesnek tartják a beavatkozást.

Az elvégzett attitűd vizsgálatokban jelentős eltérések figyelhetők meg az eltérő demográfiai háttérrel rendelkező csoportokban. A nem, a kor, az iskolázottság és több esetben a lakhely bizonyult a különbségek fő forrásának. Az állattartók és a nők szignifikánsan nagyobb valószínűséggel kezelnek egy állatot családtagként. Az ivartalanítás megítélésével kapcsolatos attitűdökben jelentős megosztottság mutatkozott. A férfiak, az idősebb korosztály, a vidéken, elsősorban falun élők és az alapfokú végzettséggel rendelkezők kevésbé ítélték fontosnak az ivartalanítást. A menhelyi állatok örökbefogadásáról az állatot nem tartók csoportja, az idős korosztály és a férfiak vélekednek negatívabban. Az örökbefogadási hajlandóságot elsősorban a nem, a korosztály és az állattartás határozza meg. A tenyésztőtől való vásárlást a Budapesten élők és a fiatalabb korosztály fontosabbnak találta. A gazdasági haszonállat tartó telepek megítélésére a válaszadók 42,3% adta a legalacsonyabb pontszámot. Negatívabban ítélik meg a helyzetet a nők, a fiatalabb korosztály és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az állatot nem tartók, az idősebbek, és az alacsonyabb iskolázottsági szinttel rendelkezők szignifikánsan alacsonyabbnak tartják a haszonállatok érzelmi intelligenciáját. A férfiak, a 65 év felettiek, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és az állatot nem tartók körében szignifikánsan nagyobb az elfogadottsága a haszonállatok felhasználásának.



Előadások listája