|
||||
Home
» Archívum
ArchívumKomjáti Sára Luca V. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ Témavezető: Dr. Vetter Szilvia Dolgozatomban célom volt feltérképezni a hazai állattartási kultúrát, az állattartási szokásokat és az állattartók motivációját A kutatás nem reprezentatív, de a nagy elemszám lehetővé teszi, hogy átfogó következtetéseket lehessen tenni. A kérdéssort összesen 843 fő töltötte ki. A kérdőív 26 kérdést és 20 részkérdést tartalmazott. A megkérdezettek 97%-a családtagként tekint kutyájára, elenyésző azoknak a száma, akik csak házőrzés miatt tartják állatukat. A kutyatartók közel 25%-a nem szeretné ivartalaníttatni kutyáját. Elsősorban a későbbi tenyésztési lehetőség és az ivartalanítás feleslegesnek tartása áll e mögött. A macskatartók körében inkább a financiális okok tehetnek arról, hogy állatuk nincs ivartalanítva, de ebben a csoportban is jellemző az, hogy feleslegesnek tartják a beavatkozást. Az elvégzett attitűd vizsgálatokban jelentős eltérések figyelhetők meg az eltérő demográfiai háttérrel rendelkező csoportokban. A nem, a kor, az iskolázottság és több esetben a lakhely bizonyult a különbségek fő forrásának. Az állattartók és a nők szignifikánsan nagyobb valószínűséggel kezelnek egy állatot családtagként. Az ivartalanítás megítélésével kapcsolatos attitűdökben jelentős megosztottság mutatkozott. A férfiak, az idősebb korosztály, a vidéken, elsősorban falun élők és az alapfokú végzettséggel rendelkezők kevésbé ítélték fontosnak az ivartalanítást. A menhelyi állatok örökbefogadásáról az állatot nem tartók csoportja, az idős korosztály és a férfiak vélekednek negatívabban. Az örökbefogadási hajlandóságot elsősorban a nem, a korosztály és az állattartás határozza meg. A tenyésztőtől való vásárlást a Budapesten élők és a fiatalabb korosztály fontosabbnak találta. A gazdasági haszonállat tartó telepek megítélésére a válaszadók 42,3% adta a legalacsonyabb pontszámot. Negatívabban ítélik meg a helyzetet a nők, a fiatalabb korosztály és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az állatot nem tartók, az idősebbek, és az alacsonyabb iskolázottsági szinttel rendelkezők szignifikánsan alacsonyabbnak tartják a haszonállatok érzelmi intelligenciáját. A férfiak, a 65 év felettiek, valamint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és az állatot nem tartók körében szignifikánsan nagyobb az elfogadottsága a haszonállatok felhasználásának. Előadások listája |