Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Szerológiai vizsgálatok, vakcinázási protokollok és az állomány-egészségügyi menedzsment kapcsolata nagylétszámú sertéstelepeken
Danyi Zoltán V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezetők: Dr. Ózsvári László, Dr. Búza László

Absztrakt:

Az Európai Unióban az antimikrobiális szerek használata radikális korlátozás alá kerül, így a haszonállattartásban a fertőző betegségek elleni védekezésben egyre nagyobb jelentőséget kapnak a megelőzés különböző eszközei, mint például a vakcinázás. Kutatásunk célja magyarországi nagylétszámú sertéstelepek szerológiai profiljának és vakcinázási protokolljának felmérése volt.

2020 novembere és 2021 márciusa között 16 db magyarországi tenyész-, ill. hizlaló sertéstelep szerológiai vizsgálati és vakcinázási adatait gyűjtöttük össze kérdőívek segítségével, az állatorvosokkal végzett személyes interjúk keretében. A felmért telepeken átlagosan 1.940 db kocát és szaporulatát tartották és 81%-uk négyes mentes státusszal (Aujeszky- betegség, PRRS, sertés brucellózis, leptospirózis) rendelkezett. A laboratóriumi vizsgálatok alapján (szerológia és/vagy PCR) a legnagyobb arányban kimutatott kórokozók a PCV-2 (81,3%) és a Lawsonia intracellularis (81,3%) voltak, de szintén elterjedt kórokozó volt a Mycoplasma hyopneumoniae (62,5%), a sertésinfluenza vírusa (62,5%) és az Actinobacillus pleuropneumoniae (56,3%).

A sertéstelepek vakcinázási protokolljainak felmérése során azt tapasztaltuk, hogy mindegyikük oltott PCV-2, sertésorbánc, parvovírus és Escherichia coli, és háromnegyedük Mycoplasma hyopneumoniae ellen is (75%). Ugyanakkor Streptococcus suis ellen egyetlen telepen sem vakcináztak. A felmért telepek 50%-án a tenyészállományokat, de az összes telep 44%-ában mind a tenyész-, mind az utódállományokat vakcinázták PCV-2 ellen. A kanok vakcinázottságáról elmondható, hogy a vizsgált telepeknek csupán a felén oltották őket, 75%-ban PCV-2 ellen.

Az egyes kórokozók elleni ellenanyagszintek monitorozására szerológiai vizsgálatok legnagyobb arányban parvovírus (88%) és PCV-2 esetében álltak rendelkezésre (81%), azonban Clostridium perfringens, leptospirák, rotavírus és Streptococcus suis kimutatására egy telepen sem végeztek szerológiai vizsgálatokat.

A felmért sertéstelepeken tapasztalt magas vakcinázottsági arány és nagyszámú szerológiai vizsgálat kiemeli a parvovírus és a PCV-2 elleni védekezés alapvető jelentőségét, de az emésztőszervi problémákat okozó Lawsonia intracellularisra is kezdenek egyre nagyobb figyelmet fordítani a magyarországi sertésállományokban. Emellett megemlítendő a PCV-2 és Mycoplasma hyopneumoniae elleni vakcinázás során az intradermális vakcinák használatának magas aránya is.  



Előadások listája