Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Máltán madarakról gyűjtött kullancsok molekuláris taxonómiai vizsgálata
Cutajar Bernard VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Hornok Sándor

Absztrakt:

Málta a Földközi-tenger középső részén – Európa és Afrika között – található szigetcsoport, amely a madárvonulás közép-európai (vagy adriai) útvonalába esik. E vonulási útvonalon a madarak számára Málta jelenti az utolsó pihenőhelyet Európából afrikai telelőhelyeik felé, és szintén az első szárazföldi terület, ahová visszaérkeznek Afrika felől a kontinentális Európa felé. A vonuló madarak a kullancsokat hosszabb távon is szállíthatják, és így fontos szerepet játszhatnak a kullancs közvetítette kórokozók intra- és interkontinentális terjesztésében. Máltáról azonban hiányoznak a madarak kullancsfajaira vonatkozó adatok.

Munkánk során a fő máltai gyűrűzőszervezet (BirdLife Malta) segítségével befogott madarakat vizsgáltunk át kullancsok jelenléte szempontjából 2019 szeptembere és 2021 májusa között. E periódus alatt mintegy 19,637 madarat fogtak be gyűrűzésre négy helyszínen (beleértve erdős, mocsaras és bozótos területeket). A madarakról eltávolított kullancsokat etanolban tároltuk, amíg fajukat meg nem határoztuk standard morfológiai kulcsok és molekuláris taxonómiai módszerek segítségével. Az utóbbiak három konvencionális PCR-en alapultak, amelyek (1) a citokróm c oxidáz I-es alegységét kódoló gént, (2) a 16S és (3) a 12S rRNS gént erősítették fel. A PCR termékeket szekvenáltuk és a BLASTn program segítségével génbanki adatokhoz hasonlítottuk.

A vizsgálati periódusban 23 madárfajt találtunk kullancsfertőzöttnek, amelyekről összesen 113 kullancsot (Acari: Ixodidae) távolítottunk el. A kullancsok fejlődési stádiuma többnyire nimfa volt, de kilenc lárvát és egy nőstényt is találtunk. Kilenc fajba tartoztak: Ixodes cumulatimpunctatus (n=1) Ixodes ricinus (n=2), Ixodes acuminatus (n=2) Ixodes frontalis (n=5), Ixodes festai (n=1), Amblyomma marmoreum (n=8), Hyalomma rufipes (n=78), Hyalomma marginatum (n=7) és Hyalomma lusitanicum (n=1). Nyolc Hyalomma genusba tartozó kullancsot nem tudtunk faji szinten azonosítani. Szezonalitás szempontjából minden palearktikus Ixodes-fajt ősszel hordozták a madarak (útjukon dél felé), míg a döntően afrotrópusi elterjedésű H. rufipes példányait kizárólag tavasszal gyűjtöttük (amikor a madarak észak felé repültek). Két azonosított kullancsfaj, az A. marmoreum és az I. cumulatimpunctatus csak az afrotrópusi zoogeográfiai régióban honosak. Ez az utóbbi faj első előfordulási adata Európában, és négy kullancsfaj faunára új Máltán is.

A Közép- és Nyugat-Európából közölt madárkullancs vizsgálati adatokhoz képest a kullancs-fertőzöttség becsült gyakorisága (prevalenciája) és maximális szintje (intenzitása) alacsonyabb volt a máltai madarak körében, de a kullancsok fajgazdagsága szokatlanul magasnak bizonyult. Az nem meglepő, hogy Dermacentor- vagy Rhipicephalus-fajokat nem tudtunk madarakról gyűjteni, mivel ezek nagyon ritkán fordulnak elő ilyen gazdákon. Másfelől, a Haemaphysalis-fajok gyakoriak madarakon a mediterrán térségtől északra, de nem találtuk meg ezeket a Máltán gyűjtött kullancsok között.



Előadások listája