Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

A Zaupel birka leszármazottak, Cikta és Bovska összehasonlítása mtDNS CR szekvenciáik alapján
Heinz Maria Natasha VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék
Témavezetők: Dr. Gáspárdy András, Dr. Kovács Endre

Absztrakt:

A veszélyeztetett és kihalt állatfajták vizsgálata egyik fő jelenlegi feladata a fajtafenntartásnak az egész világon. Ennek és a további kutatásoknak a végső célja az autochton fajták genetikai hátterének és eredetének megismerése, és ezen megszerzett ismeretek eltárolása a genetikai adatbázisban. Például a kihalt zaupel juh esetében a ma élő fajtáknak van egy bizonyos köre, amelyet a zaupel legközelebbi leszármazottainak ismerünk el. Ide tartozik a cikta juh, a bovska juh és a bajor waldschaf. A mostani tanulmányban a hangsúly kettőnek, a cikta és a bovska fajtáknak az összehasonlításán van.

Ebből a célból genetikai anyaguk a mtDNS-ben lévő kontrollrégió segítségével került összehasonlításra összesen 91, egymással nem rokon egyed mintázásával. A biológiai minták 70 cikta juhtól (Magyarország) és 21 bovska juhtól (Szlovénia) kerültek levételre a 2015 és 2017 közötti években.

Cikta és bovska összehasonlításában a polimorf helyek száma összesen 118 volt (míg a közös mutációk száma 42 volt), ami jelentős genetikai átfedést mutat a fajták között. A Tajima D-teszt eredménye -0,2639 volt, statisztikailag nem szignifikánsan (P> 0,10), valamint az FU-féle Fs-statisztika enyhén negatív értéke (-1,1404, P = 0,058), szintén nem szignifikánsan azt mutatja, hogy a két fajta közös genetikai pool-ja genetikai egyensúlyi helyzetben van, nincs kitéve divergenciának és genetikai sodródásnak.

Ez a tanulmány megerősíti cikta és bovska fajtatörténetből ismert közös eredetét.



Előadások listája