Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Minden nemi kérdés? Hogyan befolyásolják a nők az állatorvosi szakmát Németországban - Az elmúlt 20 év áttekintése
Saur Ruth Maria V. évfolyam
Veterinary Surgeon AniCura Wahlstedt GmbH; Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezetők: Dr. Diez Erik, Dr. Ózsvári László

Absztrakt:

A németországi állatorvosi szakmát számos társadalmi változás befolyásolja és a női állatorvosok magas aránya jellemzi (63,28% 2020/21-ben). A feminizáció miatt az állatorvosi szakma nagy kihívásokkal néz szembe, mind a nemek arányának eltolódása mind a generációváltás miatt.

Tanulmányom célja az volt, hogy felmérjem az állatorvosok és állatorvostanhallgatók véleményét a feminizáció okairól, jelentőségéről és hatásáról az állatorvosi szakmára Németországban, úgy, hogy ötvözöm a szociológiai és nemi perspektívákat a résztvevők tapasztalatainak és véleményének értékelése során.

A SurveyMonkey segítségével egy 23 kérdést tartalmazó online kérdőívet állatottunk össze, amit 2021 május 4. és szeptember 3. között tölthettek ki a válaszadók. Összesen 266 kérdőívet töltöttek ki megfelelően és állt rendelkezésre az értékeléshez. A résztvevők (állatorvosok, állatorvostanhallgatók) pályaválasztásukat meghatározó motivációit, a jövedelemmel, a karrierlehetőségekkel, a munka és a családi vagy magánélet összeegyeztethetőségével, valamint az állatorvosi praxis egyes területein tapasztalható állatorvos-felesleggel és az állatorvoshiánnyal (pl. a haszonállat-gyógyászatban) kapcsolatos értékelésüket a SurveyMonkey által biztosított statisztikai programmal elemeztük ki.

A szakma elnőiesedését többnyire kritikusan ítélték meg (férfiak 48,79%-a, nők 41,52%-a). Csak a válaszadók töredéke mutatott hajlandóságot, hogy ebben a szakmában akarnak egy életen át dolgozni (nők 7,8%-a, férfiak 0%-a). Négy szempont bizonyult a szakmát leginkább befolyásoló és a jövőben javítandó tényezőnek: a munka és a magánélet egyensúlya, a jövedelem, a munkaidő és az állatorvosi szakma megítélése a közvéleményben. A legmagasabb prioritást a munka és a magánélet/család összeegyeztethetősége kapta (87,7%), amelyet szorosan követett a munkakörülmények és a munkaszervezés (86,04%), valamint a jövedelem (80,38%). A negyedik helyen a jövőben megváltoztatandó szempontok között az állatorvosi szakma megbecsülése állt a társadalomban, hogy legyen mindenki tisztában a szakmánk fontosságával a társadalom egésze számára (59,62%). A munkahely biztonsága (30,57%) és a karrierlehetőségek (27,55%) alacsonyabb súllyal estek latba. A nőiesedés egyenlőtlenségekkel jár együtt, különösen a szakmai és magánéleti feladatok összeegyeztetésének női felelőssége tekintetében, és ezt a szakma gyakorlásában a fő nemi sajátosságokra jellemző különbségként értékelték a válaszadók (férfiak 53,85%-a, nők 66,82%-a). A női válaszadók több mint fele (56,31%) említette a karrierlehetőségek egyenlőtlenségét, a női állatorvosok több mint harmada (37,56%) pedig a fizetések egyenlőtlenségét.

Az állatorvos-társadalom elnőiesedése általános hatásának megítélésében konszenzus volt a válaszadók között, és fontos tartották a munka és a magánélet összeegyeztethetőségének, a munkaidő-beosztásnak és a fizetéseknek a javítását.



Előadások listája