Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Az immunglobulin- felvétel és -termelés közvetlen mérése újszülött borjakban
Lipthay Ildikó VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán Viktor

Absztrakt:

A kérődzőkre jellemző synepitheliochorialis placentának köszönhetően az újszülött borjak az anyaállat föcstején keresztül tehetnek szert passzív védelemre, az endogén immunglobulin- szintézis az újabb adatok szerint egy hetes életkor környékén indul meg. Az immunglobulin-ellátottság üzemi körülmények között jól monitorozható a szérum fénytörésének mérésével. Az immunglobulinok direkt mérése az állományszinten megfelelő ellátottságot mutató állatok között jelzi azokat, akik az átlag alatti immunglobulin-koncentrációval rendelkeznek.

11 újszülött Holstein-fríz borjútól vettünk vért először a megszületés utáni 12 órán belül, majd 12 óránként az élet első 7 napján, ezután a 10. és 14. életnapon. A borjaktól összesen 160 darab vérmintát gyűjtöttünk. A vérmintákból minden mérési pontot kétszer mérve meghatároztuk ELISA módszerrel az IgG1 és IgG2 molekulák együttes koncentrációját egy kereskedelmi forgalomban kapható kit segítségével. A mintavételeken felül adatokat gyűjtöttünk az állatokra vonatkozóan, lemértük születési súlyukat valamint feljegyeztük az első két föcstejitatás pontos időpontját a születéshez képest.

Az állatcsoport immunglobulin-ellátottsága megfelelő volt a szérum fénytörése alapján, a mintázott állatok között elhullás a nyomonkövetési időszakban nem volt. Az IgG mérésekben nagy egyedi különbségek mutatkoztak az egyes állatok között, valamint a több napon át végzett méréseknek köszönhető görbe alatti terület értékekben is. A technológia szerint elvégzett föcstejes itatásnak köszönhetően egyik mérési időpontban sem volt különbség a bika és az üszőborjak átlagkoncentrációiban, ugyanakkor az élet első 48 órájában az ikerellésből- illetve az egyes ellésből született borjak vérkoncentrációiban jelentős különbség volt. Adatainkat lineáris modellel vizsgálva az anya ellésének sorszáma, a vérvételi időpont, az ikervemhesség, a vemhesség hossza, az előkészítőben eltöltött idő statisztikailag szignifikánsan befolyásolták eredményeinket (p<0,001), míg a borjú neme nem (p>0,05).

Adataink elemzésekor mind a föcstejes itatás után végzett mérésekből, mind a görbe alatti területek számításából az derült ki, hogy jelentős egyedi különbségek mutatkoznak az egyes állatok immunglobulin koncentrációiban. Ez befolyásolhatja a szervezet fertőzésekre adott válaszát a későbbi életszakaszokban, ezért ennek a jelenségnek a tanulmányozása további vizsgálatokat igényel. A különböző változók (borjú neme, ikerellés, stb) immunglobulin- felszívódásra gyakorolt hatása nagyobb számú állaton további elemzést igényel, további statisztikai elemzés felhasználásával.



Előadások listája