Archívum

A kérődzőkre jellemző synepitheliochorialis placentának köszönhetően az újszülött borjak az anyaállat föcstején keresztül tehetnek szert passzív védelemre, az endogén immunglobulin- szintézis az újabb adatok szerint egy hetes életkor környékén indul meg. Az immunglobulin-ellátottság üzemi körülmények között jól monitorozható a szérum fénytörésének mérésével. Az immunglobulinok direkt mérése az állományszinten megfelelő ellátottságot mutató állatok között jelzi azokat, akik az átlag alatti immunglobulin-koncentrációval rendelkeznek.

11 újszülött Holstein-fríz borjútól vettünk vért először a megszületés utáni 12 órán belül, majd 12 óránként az élet első 7 napján, ezután a 10. és 14. életnapon. A borjaktól összesen 160 darab vérmintát gyűjtöttünk. A vérmintákból minden mérési pontot kétszer mérve meghatároztuk ELISA módszerrel az IgG1 és IgG2 molekulák együttes koncentrációját egy kereskedelmi forgalomban kapható kit segítségével. A mintavételeken felül adatokat gyűjtöttünk az állatokra vonatkozóan, lemértük születési súlyukat valamint feljegyeztük az első két föcstejitatás pontos időpontját a születéshez képest.

Az állatcsoport immunglobulin-ellátottsága megfelelő volt a szérum fénytörése alapján, a mintázott állatok között elhullás a nyomonkövetési időszakban nem volt. Az IgG mérésekben nagy egyedi különbségek mutatkoztak az egyes állatok között, valamint a több napon át végzett méréseknek köszönhető görbe alatti terület értékekben is. A technológia szerint elvégzett föcstejes itatásnak köszönhetően egyik mérési időpontban sem volt különbség a bika és az üszőborjak átlagkoncentrációiban, ugyanakkor az élet első 48 órájában az ikerellésből- illetve az egyes ellésből született borjak vérkoncentrációiban jelentős különbség volt. Adatainkat lineáris modellel vizsgálva az anya ellésének sorszáma, a vérvételi időpont, az ikervemhesség, a vemhesség hossza, az előkészítőben eltöltött idő statisztikailag szignifikánsan befolyásolták eredményeinket (p<0,001), míg a borjú neme nem (p>0,05).

Adataink elemzésekor mind a föcstejes itatás után végzett mérésekből, mind a görbe alatti területek számításából az derült ki, hogy jelentős egyedi különbségek mutatkoznak az egyes állatok immunglobulin koncentrációiban. Ez befolyásolhatja a szervezet fertőzésekre adott válaszát a későbbi életszakaszokban, ezért ennek a jelenségnek a tanulmányozása további vizsgálatokat igényel. A különböző változók (borjú neme, ikerellés, stb) immunglobulin- felszívódásra gyakorolt hatása nagyobb számú állaton további elemzést igényel, további statisztikai elemzés felhasználásával.