Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Az asztroglia heterogenitásának vizsgálata főemlősök agykérgében és nucleus caudatus-ában
Békássy Éva VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Patológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Adorján István, Dr. Szilasi Anna Katalin

Absztrakt:

Az asztroglia heterogenitásának kérdése kevéssé kutatott terület, főemlősök esetén pedig szinte teljesen ismeretlen. Tanulmányunk során célunk volt kvantitatív módon megvizsgálni az agykéreg és a nucleus caudatus eltérő asztroglia populációit. Számos főemlős fajt vontunk be a vizsgálatokba, amelyek a fő taxonómiai csoportokból (ún. emberszabásúak, óvilági majmok, újvilági majmok, lemúrfélék) származtak. Az agyszövet minták immunhisztokémiai feldolgozása formalin-fixált paraffinba ágyazott metszeteken történt. Kétféle asztroglia specifikus markert alkalmaztunk (GFAP, ALDH1L1 ). A metszeteket metszetszkennerrel digitalizáltuk, majd végrehajtottuk az egyes asztroglia populációk morfometriai és topográfiai elemzését. Eredményeink szerint a GFAP+ és az ALDH1L1+ asztroglia topográfiailag egymást kiegészítő módon népesíti be a főemlősök agykérgét és nucleus caudatus-át. Ezen kívül az ALDH1L1+ asztroglia populáció nagysága mintegy 1,5–2-szerese a GFAP+ populációnak, amely az összes vizsgált főemlős fajban megfigyelhető volt. Jelen tanulmány az első szakasza annak az átfogó kísérletsorozatnak, amely több tucat főemlős faj neuroanatómiai vizsgálatával célozza felfedni azokat az evolúciós trendeket, amelyek közrejátszottak az asztroglia diverzifikációjában az emberi agy kialakulásakor.



Előadások listája