Tudományos Diákkör    
 
 
Felhívás
Meghívó 2023.
Állatorvos szekciók
TDK zsűri
Biológus szekció
Díjak
Díjazottak
Fényképalbumok
» Archívum
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Szabályzat
Home » Archívum

Archívum

Fogságban tartott hüllők ürülékéből származó, állatgyógyászati szempontból fontos protozoonok és baktériumok molekuláris vizsgálata
Kelly Hannah VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Tuska-Szalay Barbara

Absztrakt:

A hüllőket ma már közkedvelt társállatként tartják számon. A megbetegedésüket okozó parazitákon és baktériumokon kívül állat-egészségügyi szempontból jelentős kórokozók fontos rezervoárjai is lehetnek. Vizsgálatunk az utóbbival kapcsolatos ismereteinket hivatott bővíteni.

A kutatás során 98 hüllőből és egy kétéltűből történt nem invazív bélsármintavétel az írországi Nemzeti Hüllő Állatkertben. A vizsgálatban részt vevő 44 faj rendszertanilag négy rendbe sorolható (Testudines, Squamata, Crocodilia, Anura). A hüllők bélsármintáinak gyűjtése mesterséges kifutókban, ill. terráriumokban történt 2ml űrtartalmú mintavételi csövekbe (Sarstedt), megkísérelve a talajjal történő kontamináció kizárását. A DNS kivonást Qiagen Fast Stool Mini Kit-tel végeztük. Minden egyes mintát konvencionális PCR-rel vizsgáltunk a következő célcsoportokra: eukarióták széles köre (a citokróm c oxidáz alegység, azaz cox1 gén alapján), valamint az egysejtű paraziták két neme (Trichomonas és Trypanosoma fajok) és egyes baktériumok (Anaplasmataceae, Rickettsiaceae és rendszertanilag közeli családok).

A minták negatívnak bizonyultak a Trichomonas- és Trypanosoma-fajokra irányuló vizsgálatok során. A cox1 gén négy minta esetén igazolta a gazda DNS-t (azaz alkalmas volt a gazda fajának azonosítására). Ugyanezen módszer alkalmazásával sikeresen felerősíthető volt a táplálékforrás DNS-e egy bélsárminta esetében. Ezen felül, a cox1 PCR sárga anakondában (Eunectes notaeus) egy fontos opportunista Acanthamoeba genotípust mutatott ki. Ezt megerősítettük az Acanthamoeba genus 18S rRNS génjét (Rns ASA.S1 régióját) célzó PCR-rel is. A szekvenálás A. hatchetti fajt azonosított, amelynek ismert a klinikopatológiai jelentősége embereknél és állatoknál egyaránt.

A baktériumokat tekintve, egy új-kaledóniai vitorlásgekkó (Correlophus ciliatus) bélsármintája Citrobacter freundii DNS-ét tartalmazta. A Citrobacter-fajok számos gerinces fajban a normál bélflóra alkotóiként ismertek, azonban opportunista kórokozókként is számontartják őket. Még fontosabb lelet, hogy három bélsárminta (sztyeppi varánusztól: Varanus exanthematicus, szőnyegmintás pitontól: Morelia spilota, szalagos tigrispitontól: Python bivittatus) a Gordonibacter nem DNS-ét tartalmazta, melyet mai tudásunk szerint ezidáig csupán emberi bélflórából azonosítottak. A G. pamelaeae azonban bakteriémiát is képes okozni emberekben. A fent említett, opportunista kórokozókra vonatkozó eredmények a kedvtelésből tartott hüllők bélsarának protozoonokra és baktériumokra irányuló szűrésének jelentőségére hívják fel a figyelmet, főként a közelükben élő más állatok és emberek szempontjából. Továbbá, ezen adatoknak a természetes ökoszisztémában járványtani jelentőségük is lehet, amikor például olyan gyümölcsökből készítenek emberi fogyasztásra szánt nyers gyümölcslevet, amelyek a fák lombkoronájában élő hüllők bélsarával szennyeződhettek.



Előadások listája