Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

Reprezentatív felmérés a magyar puli állomány dysplasia helyzetéről 2005-2010 között készült RTG felvételek alapján
Bogár Péter IV. évfolyam
MKOE, SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Sebészeti és szemészeti tanszék és klinika
Témavezetők: Dr. Michalik László, Dr. Diószegi Zoltán

Absztrakt:

A csípőízületi dysplasia a kutyákat érintő leggyakoribb ortopédiai bántalmak egyike, amely jellemzően a nagytestű, gyors növekedésű fajtákban jelentkezik, ugyanakkor a kistestű fajtákban, mint a puli is jelen van. Ennek ellenére keveset tudunk a kistestű kutyák dysplasiájáról, mert náluk tünetekben kevésbé jelentkezi.

Vizsgálatunk célja, hogy átfogó képet adjunk a 2005-2010 között készült puli csípőízületi RTG-ek értékeléséről, a fajta csípőjének anatómiai viszonyairól, a mért paraméterek dysplasia szűrésben betöltött szerepéről. Munkám a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület által 2010-ben elindított Puli Project nevű program egy részét fedi le, amelynek távlati célja, hogy a nagytestű fajtákra az FCI által meghatározott bírálati módszert a kistestű magyar terelőkutyákra (puli, pumi, mudi) adaptálja. A kutatás alapjául az MKOE archívumából származó 194 db RTG felvétel szolgált.

A dysplasia minősítési kategóriák szerinti megoszlása alapján az egyedek 50,5 %-a, 98 puli A=mentes; 23,7 %-a, 46 egyed B=átmeneti; 17%-a, 33 egyed C=enyhe; 6,2%-a, 12 egyed D= közepes valamint 2,1%-uk, 4 egyed E=súlyos besorolásba tartozik.

A bírálat során felvett mindkét oldali Norberg-szög gyakorisági megoszlása és a minősítési kategóriák összevetése során kisebbfajta ellentmondás alakult ki, ugyanis mindkét oldal vonatkozásában a szög nagysága alapján kevesebb a populációban a mentes csípőjű állat. Ez a bírálati módszer változásával magyarázható, ugyanis a felvételek értékelése során az MKOE-n belül ma már nem veszik olyan szigorúan a Norberg- szöget a diagnózis szempontjából. A bírálatnak egy objektív, számszerűsíthető értékét adja, de e mellett több dolog is befolyásolja a végső minősítést. Megállapítottuk, hogy a minősítési besorolás és mindkét oldali Norberg-szög között szoros, negatív összefüggés van, ez statisztikailag is igazolt.

Az életkor széles skálán mozog, de eloszlása nem egyenletes. Az egyedek 53,1%-a egy éves, a két évesek aránya 26,8%, az öt évnél idősebb állatok száma azonban csak töredéke a fiatalokénak. Ennek következménye, hogy nem vizsgálható az életkor hatása a betegség alakulására.

A színváltozat és a dysplasia között nem találtunk összefüggést. A gyakoriságot tekintve dominál a fekete, ezt követi a maszkos fakó, a fehér, végül a szürke.

A felvételeken lemért 4 egyéb paraméter (ízületi rés szélessége, divergencia, dorsalis acetabularis perem-fej középpont egymástól való távolsága, fej sugara) a későbbi vizsgálatok alapjául szolgálnak, amelyekkel számszerűsíthetjük az ízület jellegzetességeit, összevethetővé teszik a puli csípőjét más fajták csípőjének értékeivel.

Eredményeink rámutatnak a pulik dysplasiával kapcsolatos fő jellegzetességeire, hasznos támpontként szolgálhatnak a távlati célként kitűzött puli fajtastandard kialakításában, illetve nagyobb esetszámú idős puli RTG felvételét a vizsgálatba bevonva, az életkor dysplasiára gyakorolt hatását is értékelhetővé teheti.



Előadások listája