|
||||
Home
» Archívum
» 2012. TDK
2012. évi TDK konferenciaBogár Péter IV. évfolyam MKOE, SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Sebészeti és szemészeti tanszék és klinika Témavezetők: Dr. Michalik László, Dr. Diószegi Zoltán A csípőízületi dysplasia a kutyákat érintő leggyakoribb ortopédiai bántalmak egyike, amely jellemzően a nagytestű, gyors növekedésű fajtákban jelentkezik, ugyanakkor a kistestű fajtákban, mint a puli is jelen van. Ennek ellenére keveset tudunk a kistestű kutyák dysplasiájáról, mert náluk tünetekben kevésbé jelentkezi. Vizsgálatunk célja, hogy átfogó képet adjunk a 2005-2010 között készült puli csípőízületi RTG-ek értékeléséről, a fajta csípőjének anatómiai viszonyairól, a mért paraméterek dysplasia szűrésben betöltött szerepéről. Munkám a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület által 2010-ben elindított Puli Project nevű program egy részét fedi le, amelynek távlati célja, hogy a nagytestű fajtákra az FCI által meghatározott bírálati módszert a kistestű magyar terelőkutyákra (puli, pumi, mudi) adaptálja. A kutatás alapjául az MKOE archívumából származó 194 db RTG felvétel szolgált. A dysplasia minősítési kategóriák szerinti megoszlása alapján az egyedek 50,5 %-a, 98 puli A=mentes; 23,7 %-a, 46 egyed B=átmeneti; 17%-a, 33 egyed C=enyhe; 6,2%-a, 12 egyed D= közepes valamint 2,1%-uk, 4 egyed E=súlyos besorolásba tartozik. A bírálat során felvett mindkét oldali Norberg-szög gyakorisági megoszlása és a minősítési kategóriák összevetése során kisebbfajta ellentmondás alakult ki, ugyanis mindkét oldal vonatkozásában a szög nagysága alapján kevesebb a populációban a mentes csípőjű állat. Ez a bírálati módszer változásával magyarázható, ugyanis a felvételek értékelése során az MKOE-n belül ma már nem veszik olyan szigorúan a Norberg- szöget a diagnózis szempontjából. A bírálatnak egy objektív, számszerűsíthető értékét adja, de e mellett több dolog is befolyásolja a végső minősítést. Megállapítottuk, hogy a minősítési besorolás és mindkét oldali Norberg-szög között szoros, negatív összefüggés van, ez statisztikailag is igazolt. Az életkor széles skálán mozog, de eloszlása nem egyenletes. Az egyedek 53,1%-a egy éves, a két évesek aránya 26,8%, az öt évnél idősebb állatok száma azonban csak töredéke a fiatalokénak. Ennek következménye, hogy nem vizsgálható az életkor hatása a betegség alakulására. A színváltozat és a dysplasia között nem találtunk összefüggést. A gyakoriságot tekintve dominál a fekete, ezt követi a maszkos fakó, a fehér, végül a szürke. A felvételeken lemért 4 egyéb paraméter (ízületi rés szélessége, divergencia, dorsalis acetabularis perem-fej középpont egymástól való távolsága, fej sugara) a későbbi vizsgálatok alapjául szolgálnak, amelyekkel számszerűsíthetjük az ízület jellegzetességeit, összevethetővé teszik a puli csípőjét más fajták csípőjének értékeivel. Eredményeink rámutatnak a pulik dysplasiával kapcsolatos fő jellegzetességeire, hasznos támpontként szolgálhatnak a távlati célként kitűzött puli fajtastandard kialakításában, illetve nagyobb esetszámú idős puli RTG felvételét a vizsgálatba bevonva, az életkor dysplasiára gyakorolt hatását is értékelhetővé teheti. Előadások listája |