Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

A veszélyes ebek tartásának jogi szabályozása – Egyes országok joggyakorlatának összehasonlító elemzése
Ferguson Nicola Ann IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állategészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék
Témavezető: Dr. Ózsvári László

Absztrakt:

A kutyát évezredek óta az ember legjobb barátjának tartják. Azonban az elmúlt években a kutyaharapások, és különösen a kutyák által elkövetett halásos kimenetelű ember elleni támadások száma növekedni látszik.

A dolgozatom célja annak megvizsgálása volt, hogy valóban komoly társadalmi problémát okoznak-e a veszélyes ebek, valamint milyen jogi előírások vonatkoznak ezen állatok tartására a különböző országokban és ezek közül mely intézkedések bizonyultak hatékonynak a kutyatámadások megelőzésében.

Számos országban a veszélyes ebek problémakörének megoldására fajtaspecifikus állattartási jogszabályokat alkottak, amelyek tiltják vagy korlátozzák egyes kutyafajták tartását, a legtöbb esetben a pitbull terrierét. Ugyanakkor az állatorvosok és az etológusok túlnyomó többsége szerint a fajtaspecifikus szabályozás nem hatékony. Magyarország és Hollandia az a két ország, amely a korábbi fajtaspecifikus veszélyes eb szabályozását hatályon kívül helyezte, és új előírásokat léptetett életbe, amelyek a kutya viselkedését, cselekedeteit veszik figyelembe a fajta helyett.

A legtöbb kutyaharapás, beleértve a halásos kimenetelűeket is, a háztartásokban fordul elő, ahol az áldozat ismerte a kutyát. Az Egyesült Királyságban a 2006 óta előfordult ebek okozta humán haláleseteknél – egy kivételével – a felelőtlen kutyatartás játszotta az elsődleges szerepet. Ezt a tényt mindenképpen figyelembe kell vennünk, amikor a kutyatámadások számát csökkentő stratégia megalkotásában gondolkozunk.

A harci kutyák számának emelkedését szintén nem szabad alulértékelnünk. Ezeknek a kutyáknak a nem megfelelő tenyésztése, tartása és agresszivitásra nevelése a közbiztonsági kockázat mellett számos állatvédelmi problémát is felvet.

A jogszabályok alkotása önmagában nem tűnik elégségesnek a veszélyes ebek biztonságos tartásának megoldására. A jogalkotókat ugyanis nagyban befolyásolja a közhangulat, ami sok esetben a kevéssé átgondolt, fajtaspecifikus szabályok gyors megalkotásához vezetett. Ugyanis a sajtóban megjelenő hírek sokszor túlzóak, félrevezetik a széles közvéleményt, bár a kutyatartók kampányai, mint pl. a Lennox és a United Airlines példája esetében, segíthetnek orvosolni a túlkapásokat.

A veszélyes ebek kérdéskörének sikeres megoldása érdekében a következő intézkedések együttes alkalmazását tartom célravezetőnek. A fajtaspecifikus szabályozást minden országban hatálytalanítani kellene, és helyette olyan jogi előírásokat kellene alkotni, amelyek az agresszív egyedekre és nem az egész fajtára irányulnak. A kutyatartóknak és a társadalom egészének az ebek viselkedésével kapcsolatos ismereteinek növelése szintén kulcsfontosságú a siker elérésében, valamint szükségszerűnek tartom a kutyatartás állatvédelmi előírásainak szigorítását is. Ennek részeként mindenképpen javasolt a kutyák kötelező mikrochippel történő azonosítása, valamint a kutyaharapásokat rögzítő nemzeti nyilvántartási rendszer felállítása.



Előadások listája