Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

Sertés circovírus epitópot expresszáló rekombináns uborkamozaikvírus immunogenitásának vizsgálata sertésben
Zwillinger András IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Tombácz Kata, Dr. Tuboly Tamás

Absztrakt:

A kettes típusú sertés circovírus (porcine circovirus type 2, PCV2) világszerte, így Magyarországon is széles körben előforduló, súlyos gazdasági károkat előidéző kórokozó, ami jelen van a házi sertés és vaddisznó állományokban is. A PCV2 elleni védekezés jelenleg az általános járványvédelmen és vakcinázáson alapul.

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont és a SZIE-ÁOTK Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék munkatársainak együttműködésével sikerült olyan, dohánynövényen szaporítható, rekombináns uborkamozaik vírust (cucumber mosaic virus, CMV) (továbbiakban RCMV) létrehozni, amely a PCV2 egyik (224-233 aminosavak) epitópját a kapszidján hordozza. A rekombináns vírus egéroltási kísérletekben PCV2-specifikus immunválasz kiváltására alkalmasnak bizonyult. A RCMV növényekben nagy mennyiségben szaporítva olyan antigén előállítási lehetőséget kínál, mely egyszerű és könnyen gazdaságossá tehető, továbbá az antigén alkalmas lehet orális immunizálásra, így lokális immunitás kialakítására is.

Az RCMV immunogenitásának tesztelésére irányuló sertés immunizálási kísérletek keretében 13 darab, két hetesen választott malacot immunizáltunk, három csoportban. Az első csoportban öt malacot inkomplett Freund adjuvánssal kevert rekombináns CMV-vel, izomba oltottunk. A második, pozitív kontroll csoport öt malacát kereskedelmi forgalomban kapható, inaktivált vakcinával immunizáltuk (Circovac, Merial). A harmadik csoportban három malacot (negatív kontroll) foszfát pufferrel oltottunk. Az oltásokat 10 nap múlva ismételtük. A két hónapos vizsgálat alatt hetente mértük a vérszérum PCV2-specifikus ellenanyag titerét indirekt immunofluoreszcens módszerrel. A vakcinázás hatékonyságát vad PCV2 vírussal végzett ráfertőzéses kísérlettel ellenőriztük. A vírusszaporodást az egyes csoportokban kvantitatív polimeráz láncreakció segítségével mértük bélsárból és exterminálást követően vett szervmintákból.

Az immunofluoreszcenciás vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a RMCV-vel oltott csoport vérsavójában a második immunizálás után megjelent PCV2 specifikus ellenanyag, míg a pozitív kontroll csoportban ez már az első oltás után is mérhető volt. A kísérlet alatt egyetlen állat sem mutatott a PCV2 fertőzésre utaló klinikai tünetet. A vírusszaporodás alacsonyabb mértékű volt a kísérleti csoportban, mint az immunizálatlan egyedekben. A pozitív kontroll csoportban nem detektáltunk vírus replikációt.

Az eredmények alapján az antigén immunogenitása elégségesnek bizonyult, ám a megfelelő koncentráció, formula és adjuváns kiválasztása további kísérleteket igényel.



Előadások listája