Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

A csigákban fejlődő Hexamermis albicans fonálféreg előfordulásának első magyarországi megállapítása
Juhász Alexandra V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani tanszék
Témavezető: Dr. Majoros Gábor

Absztrakt:

A gazdájukat elpusztító, vagyis parazitoid életmódú élősködők egyik különleges csoportja az ízeltlábúakban és puhatestűekben fejlődő mermithida fonalférgek, amelyeket Magyarországon még egyáltalán nem vizsgáltak, és gyűjteményi példányok sincsenek belőlük. Ezeknek a vízi és szárazföldi életmódú férgeknek kutatása rendkívül nehéz, mert az ivarérett példányok csak a talajban találhatók, ahová petéiket is rakják. Bogarak, hangyák, szöcskék, sáskák illetve más ízeltlábúak, gyűrűsférgek és különféle csigák veszik fel a petékből kikelő lárvákat, majd bennük növekszik az élősködő lárva a kifejlett stádium eléréséig.

A fonálférgek (Nematoda) törzsén belül önálló rendet (Mermithida) képviselő férgekkel az állatorvosi parazitológia nem foglalkozik, de reményteli jelöltjei a mezőgazdasági kártevők elleni biológiai védekezés egyik formájának, és a maláriaszúnyogok gyérítésére kidolgozott módszereknek. Kutatásuk fontos a gazda-parazita kapcsolat minél alaposabb megértéséhez, mert nagyon ősi élősködési formát képviselnek.

Magyarországon, a Gemenci erdőgazdaság területén elsőként sikerült detektálnunk a Hexamermis albicans fonálféreg fajt, amely a szárazföldi Succinea putris csigákban élősködik. A borostyánkő csigáknak is nevezett Succinea csigák a kérődző állatok protostrongylida tüdőférgeinek, a lándzsás mételyeknek (Dicrocoelium) és több más trematoda-fajnak is köztigazdái lehetnek, ezért ez a felfedezés lehetőséget teremt a parazitikus kompetíció vizsgálatára is. Rendkívül figyelemre méltó tulajdonsága a H. albicans-nak az, hogy más parazitákkal ellentétben a fejlődése során a csiga reproduktív rendszere nem szenved károsodást. Így az fertilis petéket tud létrehozni, annak ellenére, hogy a parazita benne él. Ez a jelenség a féreg számára előnyös, mivel a következő generációja számára is biztosított lesz a gazdafaj.

A fertőzött csigákon külsőleg nem látszik a fertőzés, és ezért a Hexamermis előfordulását egészen ritkán lehet detektálni. Nyári eső után gyűjtött, alkoholban konzervált csigák köpenyüregéből boncolással gyűjtöttem a férgeket, és meghatároztam a prevalenciát, illetve az egyes csigákban tapasztalt parazita intenzitást. Az identifikációt a talált preadult stádiumú férgek morfológiai vizsgálatával végeztem el, kézikönyvek segítségével. A fertőzött csiga-populáció élőhelyén több alkalommal is gyűjteni próbáltam fertőzött egyedeket, amely a száraz nyár miatt csak részben volt sikeres. A gazdák testéből eltávolított parazitákból későbbi molekuláris vizsgálatokhoz is alkalmas tárgylemez preparátumokat készítettem. Megkíséreltem a H. albicans fejlődési alakjainak talajból való kimutatását, amely eddig nem járt eredménnyel.

A Hexamermis albicans további vizsgálatát tervezem, mert a féreg fenntartását remélhetően laboratóriumban is meg lehet valósítani, ami lehetőséget teremt sokféle parazitológiai vizsgálat elvégzésére, például fonalféreg ellenes készítmények kipróbálására.



Előadások listája