|
||||
Home
» Archívum
» 2012. TDK
2012. évi TDK konferenciaJuhász Alexandra V. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani tanszék Témavezető: Dr. Majoros Gábor A gazdájukat elpusztító, vagyis parazitoid életmódú élősködők egyik különleges csoportja az ízeltlábúakban és puhatestűekben fejlődő mermithida fonalférgek, amelyeket Magyarországon még egyáltalán nem vizsgáltak, és gyűjteményi példányok sincsenek belőlük. Ezeknek a vízi és szárazföldi életmódú férgeknek kutatása rendkívül nehéz, mert az ivarérett példányok csak a talajban találhatók, ahová petéiket is rakják. Bogarak, hangyák, szöcskék, sáskák illetve más ízeltlábúak, gyűrűsférgek és különféle csigák veszik fel a petékből kikelő lárvákat, majd bennük növekszik az élősködő lárva a kifejlett stádium eléréséig. A fonálférgek (Nematoda) törzsén belül önálló rendet (Mermithida) képviselő férgekkel az állatorvosi parazitológia nem foglalkozik, de reményteli jelöltjei a mezőgazdasági kártevők elleni biológiai védekezés egyik formájának, és a maláriaszúnyogok gyérítésére kidolgozott módszereknek. Kutatásuk fontos a gazda-parazita kapcsolat minél alaposabb megértéséhez, mert nagyon ősi élősködési formát képviselnek. Magyarországon, a Gemenci erdőgazdaság területén elsőként sikerült detektálnunk a Hexamermis albicans fonálféreg fajt, amely a szárazföldi Succinea putris csigákban élősködik. A borostyánkő csigáknak is nevezett Succinea csigák a kérődző állatok protostrongylida tüdőférgeinek, a lándzsás mételyeknek (Dicrocoelium) és több más trematoda-fajnak is köztigazdái lehetnek, ezért ez a felfedezés lehetőséget teremt a parazitikus kompetíció vizsgálatára is. Rendkívül figyelemre méltó tulajdonsága a H. albicans-nak az, hogy más parazitákkal ellentétben a fejlődése során a csiga reproduktív rendszere nem szenved károsodást. Így az fertilis petéket tud létrehozni, annak ellenére, hogy a parazita benne él. Ez a jelenség a féreg számára előnyös, mivel a következő generációja számára is biztosított lesz a gazdafaj. A fertőzött csigákon külsőleg nem látszik a fertőzés, és ezért a Hexamermis előfordulását egészen ritkán lehet detektálni. Nyári eső után gyűjtött, alkoholban konzervált csigák köpenyüregéből boncolással gyűjtöttem a férgeket, és meghatároztam a prevalenciát, illetve az egyes csigákban tapasztalt parazita intenzitást. Az identifikációt a talált preadult stádiumú férgek morfológiai vizsgálatával végeztem el, kézikönyvek segítségével. A fertőzött csiga-populáció élőhelyén több alkalommal is gyűjteni próbáltam fertőzött egyedeket, amely a száraz nyár miatt csak részben volt sikeres. A gazdák testéből eltávolított parazitákból későbbi molekuláris vizsgálatokhoz is alkalmas tárgylemez preparátumokat készítettem. Megkíséreltem a H. albicans fejlődési alakjainak talajból való kimutatását, amely eddig nem járt eredménnyel. A Hexamermis albicans további vizsgálatát tervezem, mert a féreg fenntartását remélhetően laboratóriumban is meg lehet valósítani, ami lehetőséget teremt sokféle parazitológiai vizsgálat elvégzésére, például fonalféreg ellenes készítmények kipróbálására. Előadások listája |