|
||||
Home
» Archívum
» 2012. TDK
2012. évi TDK konferenciaKocsis Dóra IV. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Állattenyésztési és Genetikai Osztály Témavezetők: Dr. Marosán Miklós, Dr. Cenkvári Éva Az elmúlt évtizedben számos publikáció született a gazdasági állatfajok húsának beltartalmi értékeiről, ezzel ellentétben a vadon élő állatokéról nem sok adat áll rendelkezésre. Munkánk során az egyik leggyakrabban fogyasztott vad, az őz húsát vizsgáltuk. A vizsgálat célja, hogy az őz húsának kémiai összetételét és a húsban található zsír zsírsavösszetételét meghatározzuk, és ivari bontásban elemezzük, továbbá kérődző gazdasági fajokra vonatkozó szakirodalmi adatokkal összehasonlítsuk. A húsminták zsírjának zsírsavösszetételét HP Aglient Technologies 8690N típusú gázkromatográffal határoztuk meg. Az elválasztó oszlop típusa Supleco SpTM 2560 Fused Silica kapilláris oszlop (100 m x 0,25 mm x0,2 μm). Az adatok statisztikai értékelését Microsoft Excel program segítségével vizsgáltuk. Az őzhús minták kémiai összetételének meghatározása a SZIE-ÁOTK Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet, Takarmánylaboratóriumában és az NYME-MÉK, Állattudományi Intézet, Takarmányozási Tanszék, Takarmánylaboratóriumában történt. A kémiai vizsgálatokat a Magyar Takarmánykódex (2004) alapján végezzük el. A suták mintáiban szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt a szárazanyag, nyersfehérje-, nyerszsír illetve a hamutartalom (sorrendben). A suták és a bakok mintáiban az arachidonsav (C20:4 n-6), a sztearinsav (C18:0), a linolsav (C18:2) a palmitinsav (C16:0), az olajsav (C18:1), a DPA (C22:5 n-3) és az EPA (C20:5 n-3) dominált. Az őzsuták húsa a bakokhoz képest szignifikánsan többet tartalmazott a következő zsírsavakból: sztearinsav, palmitinsav, linolsav, olajsav, EPA. Az őzbakok húsa többet tartalmazott arachidonsavból és DPA-ból. Az SFA- és a MUFA- a sutáknál, a PUFA-tartalom a bakoknál volt szignifikánsan (P<0,05) magasabb. Nagyon kedvezően mutatkozott az n-6/n-3 arány. Sutáknál: 1,97:1, bakoknál: 2,92:1. Az adatok és elemzések ismeretében kijelenthető, hogy statisztikailag alátámasztott eltérések vannak az őzekből nyert combizom minták beltartalmi értékei között ivari vonatkozásban. Számos további vizsgálat elvégzése szükséges annak értékelhetőségének érdekében, hogy gazdálkodási környezetben milyen kiegészítő takarmányozás javasolható a húsminőség javítására. A kutatást a Szent István Egyetem normatív kutatásfinanszírozási (NKB) pályázata támogatta. Előadások listája |