Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

Az ivar hatása az őzhús beltartalmi és zsírsav összetételére
Kocsis Dóra IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet Állattenyésztési és Genetikai Osztály
Témavezetők: Dr. Marosán Miklós, Dr. Cenkvári Éva

Absztrakt:

Az elmúlt évtizedben számos publikáció született a gazdasági állatfajok húsának beltartalmi értékeiről, ezzel ellentétben a vadon élő állatokéról nem sok adat áll rendelkezésre. Munkánk során az egyik leggyakrabban fogyasztott vad, az őz húsát vizsgáltuk.

A vizsgálat célja, hogy az őz húsának kémiai összetételét és a húsban található zsír zsírsavösszetételét meghatározzuk, és ivari bontásban elemezzük, továbbá kérődző gazdasági fajokra vonatkozó szakirodalmi adatokkal összehasonlítsuk.

A húsminták zsírjának zsírsavösszetételét HP Aglient Technologies 8690N típusú gázkromatográffal határoztuk meg. Az elválasztó oszlop típusa Supleco SpTM 2560 Fused Silica kapilláris oszlop (100 m x 0,25 mm x0,2 μm). Az adatok statisztikai értékelését Microsoft Excel program segítségével vizsgáltuk. Az őzhús minták kémiai összetételének meghatározása a SZIE-ÁOTK Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet, Takarmánylaboratóriumában és az NYME-MÉK, Állattudományi Intézet, Takarmányozási Tanszék, Takarmánylaboratóriumában történt. A kémiai vizsgálatokat a Magyar Takarmánykódex (2004) alapján végezzük el.

A suták mintáiban szignifikánsan (P<0,05) nagyobb volt a szárazanyag, nyersfehérje-, nyerszsír illetve a hamutartalom (sorrendben). A suták és a bakok mintáiban az arachidonsav (C20:4 n-6), a sztearinsav (C18:0), a linolsav (C18:2) a palmitinsav (C16:0), az olajsav (C18:1), a DPA (C22:5 n-3) és az EPA (C20:5 n-3) dominált. Az őzsuták húsa a bakokhoz képest szignifikánsan többet tartalmazott a következő zsírsavakból: sztearinsav, palmitinsav, linolsav, olajsav, EPA. Az őzbakok húsa többet tartalmazott arachidonsavból és DPA-ból.

Az SFA- és a MUFA- a sutáknál, a PUFA-tartalom a bakoknál volt szignifikánsan (P<0,05) magasabb.

Nagyon kedvezően mutatkozott az n-6/n-3 arány. Sutáknál: 1,97:1, bakoknál: 2,92:1.

Az adatok és elemzések ismeretében kijelenthető, hogy statisztikailag alátámasztott eltérések vannak az őzekből nyert combizom minták beltartalmi értékei között ivari vonatkozásban. Számos további vizsgálat elvégzése szükséges annak értékelhetőségének érdekében, hogy gazdálkodási környezetben milyen kiegészítő takarmányozás javasolható a húsminőség javítására.

A kutatást a Szent István Egyetem normatív kutatásfinanszírozási (NKB) pályázata támogatta.



Előadások listája