Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

Melanin koncentráló hormon, egy orexigén peptid a patkány agy lateralis septumában: kombinált immuncytokémiai és táplálékmegvonásos vizsgálatok
Pettersson, Kim VI. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Anatómiai és Szövettani Tanszék
Témavezetők: Dr. Halasy Katalin, Szőke Balázs

Absztrakt:

A melanin koncentráló hormon (MCH) 19 aminosavból álló ciklikus peptid, melyet először a hal hypophysisből izoláltak, ahol a kültakaró pigmentációját szabályozza. Az emlősökben egyebek között a táplálékfelvétel szabályozásában vesz részt. MCH-t expresszáló neuronokat a lateralis hypothalamusban, és a zona incertában találtak, ezek axonjai azonban sok más agyterületen is jelen vannak. A hypothalamikus szabályozó centrumokról ismert, hogy reciprok kapcsolatban állnak a lateralis septummal (LS). Előzetes tanulmányaink szerint az LS gazdag számos orexigén és anorexigén neuropeptidben, többek között galaninban, neuropeptid Y-ban, opioid peptidekben és CART peptidben. Táplálékmegvonási kísérletek szerint az immuncytokémiailag detektálható peptid-tartalmú axonhálózatok denzitása szelektíven nő, ill. csökken részleges táplálékmegvonás hatására. Mivel az MCH is egy jól ismert orexigén peptid, munkánk célja volt, hogy felderítsük az MCH-tartalmú idegelemek denzitásbeli változásait részleges táplálékmegvonásra.

Fiatal felnőtt Wistar patkányokat alkalmaztunk kísérleteinkben. A kontroll állatok ad libitum hozzájuthattak közönséges patkánytáphoz és ivóvízhez, míg a kísérleti csoport tagjai csak a napi átlagos fogyasztás 60 %-át kapták egy héten keresztül. Ezután az állatokat altatásban a szíven keresztül perfúziósan fixáltuk 4 % paraformaldehydben (0.2 M foszfátpufferben hígítva, pH 7.4), a septalis agyrészből 70 mikron vibratom sorozatmetszeteket készítettünk és a free floating preembedding immuncytokémiai protokoll szerint processzáltuk. A primér antiszérum nyúl anti MCH (SIGMA) 1:10 000 hígításban, a szekunder antiszérum biotinilált anti-nyúl IgG, majd avidin-biotin-peroxidáz komplex (Vector), mindkettő 1:100 hígításban, a kromogén pedig DAB volt. A fénymikroszkópos digitális felvételeket számítógépes denzitometriás programmal (Scion Image) értékeltük. Néhány metszetet tovább vittünk elektronmikroszkópos vizsgálatokra.

MHC-immunpozitív axonok a septum minden területén jelen voltak, a legsűrűbb fonadékot a medialis septum és a LS dorsalis subnucleusában alkották. MCH-immunpozitív sejttesteket nem találtunk. Az axonok valószínűleg a már korábban a lateralis hypothalamusban azonosított neuronokból származtak. A varikózus axonok elektronmikroszkópban denz csapadéktartalmuk alapján azonosíthatók voltak. Ezek aszimmetrikus szinapszisokat hoztak létre posztszinaptikus célelemeikkel, leggyakrabban negatív dendrittüskékkel. Az immunreaktív axonok egyenletes denzitásban frodultak elő a septum rostrocaudalis tengelye mentén. A táplálékmegvonás az MCH-pozitív axonok szignifikáns denzitás növekedését okozta. Eredményeink jó egyezésben vannak korábbi irodalmi adatokkal, melyek hasonló eredményeket közölnek a hypothalamikus táplálékfelvételi központok esetében. Adataink megerősítik azokat a korábbi megfigyeléseket, melyek szerint a hypothalamus mellett az LS is fontos szerepet játszik az étvágy és táplálékfelvétel szabályozásában.



Előadások listája