A tartási környezet befolyásolja-e a kutyák féregfertőzöttségét?
Vágó Eszter V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Farkas Róbert

Absztrakt:

A vizsgálatok célja annak nyomon követése volt, hogy vajon a kutyák férgekkel történő újrafertőződését az életterük befolyásolja-e. Felnőtt állatok közül 40 olyan egyed került kiválasztásra, közülük 10-et csak kertben tartottak, 10 kertes házban élt, de rendszeresen vitték sétálni. Tízet budapesti lakásokban tartottak, de naponta többször sétáltattak, és 10 kutya falusi környezetben élt. A tulajdonosok hozzájárultak az állataikra vonatkozó kérdőív kitöltéséhez és ahhoz, hogy kb. háromhavonta egyszer bélsármintákat gyűjtsünk, továbbá fertőzöttség esetén elvégezzük a féregtelenítést, valamint ennek hatékonyságát ellenőrizhessük.

A frissen ürített bélsármintákban férgek, féreg ízek előfordulását szabad szemmel, a petéket felszíndúsítási, a lárvákat Baermann-féle lárvaizolálási módszerrel vizsgáltuk.

Az összesen négy alkalommal gyűjtött 160 minta közül 24-ben (15,0%) fordultak elő fonálféregfajok ivari produktumai. A kutyák többségében (20) egy, 3-ban kettő és egyben három faj okozta a fertőzöttséget. Legtöbb esetben a Trichuris vulpis (12) és a Toxocara canis (12) petéjét találtuk. Ezeken kívül 5 bélsármintában a „francia szívféreg”-ként ismert Angiostrongylus vasorum lárvája fordult elő.

A vizsgálatok kezdetekor 10 kutya (25%) volt fonálférgekkel fertőzött, legtöbbet (4) a budapesti lakásokban, legkevesebbet (1) csak a kertekben tartottak között találtuk. A következő alkalommal az állatok 10.0%-a (4) volt fertőzött, amelyek közül 3-at falusi környezetben tartottak, s közülük kettő bélsarában a Drontal Plus-szal végzett korábbi kezelés ellenére T. vulpis és T. canis petéi voltak. A harmadik negyedévi, tavasszal gyűjtött minták közül 6 volt fertőzött, 4 falusi kutya és kettő olyan, amelyeket kertben tartottak, de rendszeresen sétáltattak. Ezeknél egy esetben T. vulpis, a többinél a T. canis petéi fordultak elő. A negyedik alkalommal, kb. 9 hónappal a vizsgálat kezdete után 4 bélsármintában találtunk féregpetéket, amelyek közül 3-at faluban tartottak.

Megállapítható, hogy a sétáltatott és a falusi környezetben tartott kutyák gyakrabban fertőződnek fonálférgekkel. Az Angiostrongylus vasorum fonálféregfaj viszonylag gyakori előfordulása is arra hívja fel a figyelmet, hogy a kutyák és a környezetükben élő emberek egészségének a védelme érdekében a bélsárvizsgálat alapján megállapított fertőzöttség ismertében érdemes javaslatot tenni arra, hogy évente hány alkalommal és milyen készítménnyel érdemes féregteleníteni a kutyákat.

Előadások listája