|
||||
Home
» Archívum
» 2012. TDK
2012. évi TDK konferenciaJókay Katalin Diána VI. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állategészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék Témavezető: Dr. Ózsvári László Napjainkban egyre többet hallani az egészséges életmód fontosságáról, a betegségek megelőzéséről. Vizsgálatom során arra voltam kíváncsi, hogy az egészségtudatosan élő és kevésbé egészségtudatosan élő kisállat tulajdonosok állattartási szokásai és az állatorvosi prevenciós szolgáltatások igénybe vétele között van-e különbség. A felmérés egy 61 kérdésből álló kérdőív segítségével valósult meg, amelynek egyik része az állattartó életmódjának felmérésére irányult, másik része állattartási szokásaira. A kérdőív interneten és nyomtatott formában is elérhető volt 2012. máj. 14. és 2012. okt. 03. között. A válaszadók 620 kérdőívet töltöttek ki, amelyből 600 volt értékelhető. A beérkezett kérdőívek kiértékeléséhez és ábrák készítéséhez R.2.14.2 és MS-Excel programokat használtam. A válaszadókat két csoportra osztottam: amennyiben a saját életmódjukat demonstráló 25 kérdésből legalább 68%-ban a szakirodalmakban megfelelőnek tartott válaszokat adtak, akkor egészségtudatosnak tekintettem őket. Ebbe a csoportba 262 főt soroltam be, így a „nem egészségtudatos” kitöltők száma 338 fő volt. A két csoport jellemzői között több esetben is statisztikailag szignifikáns különbséget kaptam: az egészségtudatosok körében több volt a nő (p=0.003), a 31 év felettiek (p=0.0097) és az egyetemet végzettek aránya (p=0.009), mint a nem egészségtudatosoknál. Az állatorvosi szolgáltatások igénybevételeinél a prevenció céljából történő vérvizsgálatokat az egészségtudatos csoport szignifikánsan többször kérte (p=0.002). A többi állat-egészségügyi preventív beavatkozást az egészségtudatos csoporton belül az állattulajdonosok nagyobb arányban vették igénybe a másik csoporthoz képest, de a különbségek nem voltak szignifikánsak. Így az egészségtudatos tulajdonosok évente több alkalommal viszik állataikat állatorvoshoz, ill. közülük többen végeztetnek állataikon általános állapotfelméretést. Állataik nagyobb arányban kerülnek nem kötelező vakcinázásra és külső, belső parazitaellenes kezelésre is, mint a kevésbé egészségtudatos állattartókéi. Mindkét csoportban főként az állatorvos befolyásolja döntésüket egy-egy kezelés tekintetében, ám az egészségtudatosoknál magasabb arányban, és ennél a csoportnál a felmerülő költségek befolyásoló szerepe is kisebb. Szinte azonosak voltak a válaszok a két csoport részéről az egyes termékek (gyógyszer, endo- és ektoparazitikumok, állateledelek) közvetlenül állatorvostól történő vásárlásnak fontosságát illetően is. Mindkét csoporton belül az állattulajdonosok szignifikánsan többet veszik igénybe állataik vakcináztatását, mint sajátjukat (p=4.022e-06 és p=1.192e-13), és szignifikáns különbség mutatkozott még a nem egészségtudatosok saját szűrővizsgálatra járása és állataik általános állapot felméretése között (p=6.993e-05). Összességében az egészségtudatos állattulajdonosok többször veszik igénybe a preventív állatorvosi szolgáltatásokat a kevésbé egészségtudatos csoporthoz képest, de a különbség a legtöbb esetben nem szignifikáns. Előadások listája |