Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

Az egészségtudatosság és az állatorvosi megelőző tevékenység kapcsolata
Jókay Katalin Diána VI. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állategészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék
Témavezető: Dr. Ózsvári László

Absztrakt:

Napjainkban egyre többet hallani az egészséges életmód fontosságáról, a betegségek megelőzéséről. Vizsgálatom során arra voltam kíváncsi, hogy az egészségtudatosan élő és kevésbé egészségtudatosan élő kisállat tulajdonosok állattartási szokásai és az állatorvosi prevenciós szolgáltatások igénybe vétele között van-e különbség.

A felmérés egy 61 kérdésből álló kérdőív segítségével valósult meg, amelynek egyik része az állattartó életmódjának felmérésére irányult, másik része állattartási szokásaira. A kérdőív interneten és nyomtatott formában is elérhető volt 2012. máj. 14. és 2012. okt. 03. között. A válaszadók 620 kérdőívet töltöttek ki, amelyből 600 volt értékelhető. A beérkezett kérdőívek kiértékeléséhez és ábrák készítéséhez R.2.14.2 és MS-Excel programokat használtam.

A válaszadókat két csoportra osztottam: amennyiben a saját életmódjukat demonstráló 25 kérdésből legalább 68%-ban a szakirodalmakban megfelelőnek tartott válaszokat adtak, akkor egészségtudatosnak tekintettem őket. Ebbe a csoportba 262 főt soroltam be, így a „nem egészségtudatos” kitöltők száma 338 fő volt. A két csoport jellemzői között több esetben is statisztikailag szignifikáns különbséget kaptam: az egészségtudatosok körében több volt a nő (p=0.003), a 31 év felettiek (p=0.0097) és az egyetemet végzettek aránya (p=0.009), mint a nem egészségtudatosoknál.

Az állatorvosi szolgáltatások igénybevételeinél a prevenció céljából történő vérvizsgálatokat az egészségtudatos csoport szignifikánsan többször kérte (p=0.002). A többi állat-egészségügyi preventív beavatkozást az egészségtudatos csoporton belül az állattulajdonosok nagyobb arányban vették igénybe a másik csoporthoz képest, de a különbségek nem voltak szignifikánsak. Így az egészségtudatos tulajdonosok évente több alkalommal viszik állataikat állatorvoshoz, ill. közülük többen végeztetnek állataikon általános állapotfelméretést. Állataik nagyobb arányban kerülnek nem kötelező vakcinázásra és külső, belső parazitaellenes kezelésre is, mint a kevésbé egészségtudatos állattartókéi.

Mindkét csoportban főként az állatorvos befolyásolja döntésüket egy-egy kezelés tekintetében, ám az egészségtudatosoknál magasabb arányban, és ennél a csoportnál a felmerülő költségek befolyásoló szerepe is kisebb. Szinte azonosak voltak a válaszok a két csoport részéről az egyes termékek (gyógyszer, endo- és ektoparazitikumok, állateledelek) közvetlenül állatorvostól történő vásárlásnak fontosságát illetően is. Mindkét csoporton belül az állattulajdonosok szignifikánsan többet veszik igénybe állataik vakcináztatását, mint sajátjukat (p=4.022e-06 és p=1.192e-13), és szignifikáns különbség mutatkozott még a nem egészségtudatosok saját szűrővizsgálatra járása és állataik általános állapot felméretése között (p=6.993e-05).

Összességében az egészségtudatos állattulajdonosok többször veszik igénybe a preventív állatorvosi szolgáltatásokat a kevésbé egészségtudatos csoporthoz képest, de a különbség a legtöbb esetben nem szignifikáns.



Előadások listája