|
||||
Home
» Archívum
» 2012. TDK
2012. évi TDK konferenciaPiscoran Noémi Beatrix V. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék; MÁVSz Témavezetők: Dr. Tuboly Tamás,, Dr. Szieberth István A „pestis” szó első írott feljegyzése Magyarországon, az 1557-es járvány kitöréséhez fűződik, azonban a legelső, nagy pusztítást okozó pestis járvány az 1347 és 1350-es évek közötti időszakra vezethető vissza. Honnan is ered ez az elnevezés? Mit is jelent valójában a pestis? A „pestis” latin erdetű szó, melynek jelentése „dögvész”, „döghalál”. Dolgozatom fő célja, hogy kiemeljem azon betegségek egynéhányát, amelyek nagyrésze „pestisként” szerepel a köztudatban. Az első ilyen betegség a Keleti marhavész (Cattle plague), amely egy már az ókorból ismert szarvasmarha és más kérődzők nagy mortalitással járó vírusos megbetegedése. A betegség kórokozója, egy Paramyxoviridae családba, ezenbelül a Morbillivirus genusba besorolt vírus. E betegség évszázadokon át súlytotta világszerte a szarvasmarha állományokat, tömeges veszteségeket okozva. Egy ehhez hasonló betegség a Kiskérődzők pestise (Peste des Petits Ruminants), melyet 1942-ben figyeltek meg Ny-Afrikában. Kórokozóját ´62-ben azonosították és ez szoros rokonságban áll az előző betegség vírusával. A következő, ugyancsak nagy mortalitást okozó fertőző betegség, a Klasszikus sertéspestis (Classical swine fever), amelyet a Flaviviridae család, ezen belül a Pestivirus genus vírusa okoz. A betegséget a XIX. sz. elején, az USA-ban írták le először. Egy ehhez hasonló, ugyancsak sertéseket súlytó vírusos megbetegedés az Afrikai sertéspestis (African Swine Fever), melyet 1921-ben fedeztek fel Kenyában. A rendkívül nagy fertőzőképességgel bíró, afrikai sertéspestis vírusa az Asfarviridae családhoz, mégpedig az Asfivirus genus-hoz tartozik. Egy másik vírus eredetű betegség, a sertésinfluenza (Swine Influenza), melyet 1918-ban fedeztek fel, az USA területén. A következő betegség a madárinfluenza, melyet legelőször Olaszországban írtak le, 1878-ban, azonban kórokozóját csupán 1955-re sikerült tisztázni (Orthomyxoviridae, A típusú influenzavírus). Sokáig baromfipestis néven ismerték, ugyanis nagy veszteségeket okozott a fertőzött baromfiállományokban, mindaddig, míg 1926-ban fölfedezték a „valódi” baromfipestist, másnéven a Newcastle-betegséget, melynek kórokozója a Newcastle vírus (Paramyxoviridae víruscsalád). A következő betegség, melyet hosszú ideig a baromfipestissel tévesztettek össze, ugyanis azt vélték, hogy ez a kórokozó a Newcastle vírus egyik változata, a kacsapestis (Duck plague). Ezt 1923-ban fedezték fel, Hollandiában, kórokozója pedig az anatid herpesvirus-1 (duck plague virus-DPV) (magas morbiditás, azonban alacsony mortalitás-15-25%). A pulyka rinotracheitise (Turkey rinotracheitis) egy nagy fertőzőképességgel rendelkező, változó mortalitási arányt kiváltó metapneumovírus. Az afrikai lópestis (African Horse Sickness), egy szúnyog által terjesztett vírusos megbetegedés. Említésre méltó még a szopornyica (Canine distemper), melynek okozója egy morbillivírus, és a kutyafélék egyik legsúlyosabb fertőző betegségének tekinthető ez. Néhány gondolat szó esik az állategészségügyi rendeletekről is, mégpedig az ,hogy ezek, az 1800-as évektől napjainkig pontosan milyen változtatásokat szenvedtek, a járványvédelmi ügyintézkedéseket tekintve. Előadások listája |