Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
» 2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK

2012. évi TDK konferencia

Minden pestis pestis?
Piscoran Noémi Beatrix V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék; MÁVSz
Témavezetők: Dr. Tuboly Tamás,, Dr. Szieberth István

Absztrakt:

A „pestis” szó első írott feljegyzése Magyarországon, az 1557-es járvány kitöréséhez fűződik, azonban a legelső, nagy pusztítást okozó pestis járvány az 1347 és 1350-es évek közötti időszakra vezethető vissza. Honnan is ered ez az elnevezés? Mit is jelent valójában a pestis? A „pestis” latin erdetű szó, melynek jelentése „dögvész”, „döghalál”.

Dolgozatom fő célja, hogy kiemeljem azon betegségek egynéhányát, amelyek nagyrésze „pestisként” szerepel a köztudatban.

Az első ilyen betegség a Keleti marhavész (Cattle plague), amely egy már az ókorból ismert szarvasmarha és más kérődzők nagy mortalitással járó vírusos megbetegedése. A betegség kórokozója, egy Paramyxoviridae családba, ezenbelül a Morbillivirus genusba besorolt vírus. E betegség évszázadokon át súlytotta világszerte a szarvasmarha állományokat, tömeges veszteségeket okozva. Egy ehhez hasonló betegség a Kiskérődzők pestise (Peste des Petits Ruminants), melyet 1942-ben figyeltek meg Ny-Afrikában. Kórokozóját ´62-ben azonosították és ez szoros rokonságban áll az előző betegség vírusával. A következő, ugyancsak nagy mortalitást okozó fertőző betegség, a Klasszikus sertéspestis (Classical swine fever), amelyet a Flaviviridae család, ezen belül a Pestivirus genus vírusa okoz. A betegséget a XIX. sz. elején, az USA-ban írták le először. Egy ehhez hasonló, ugyancsak sertéseket súlytó vírusos megbetegedés az Afrikai sertéspestis (African Swine Fever), melyet 1921-ben fedeztek fel Kenyában. A rendkívül nagy fertőzőképességgel bíró, afrikai sertéspestis vírusa az Asfarviridae családhoz, mégpedig az Asfivirus genus-hoz tartozik. Egy másik vírus eredetű betegség, a sertésinfluenza (Swine Influenza), melyet 1918-ban fedeztek fel, az USA területén. A következő betegség a madárinfluenza, melyet legelőször Olaszországban írtak le, 1878-ban, azonban kórokozóját csupán 1955-re sikerült tisztázni (Orthomyxoviridae, A típusú influenzavírus). Sokáig baromfipestis néven ismerték, ugyanis nagy veszteségeket okozott a fertőzött baromfiállományokban, mindaddig, míg 1926-ban fölfedezték a „valódi” baromfipestist, másnéven a Newcastle-betegséget, melynek kórokozója a Newcastle vírus (Paramyxoviridae víruscsalád). A következő betegség, melyet hosszú ideig a baromfipestissel tévesztettek össze, ugyanis azt vélték, hogy ez a kórokozó a Newcastle vírus egyik változata, a kacsapestis (Duck plague). Ezt 1923-ban fedezték fel, Hollandiában, kórokozója pedig az anatid herpesvirus-1 (duck plague virus-DPV) (magas morbiditás, azonban alacsony mortalitás-15-25%). A pulyka rinotracheitise (Turkey rinotracheitis) egy nagy fertőzőképességgel rendelkező, változó mortalitási arányt kiváltó metapneumovírus. Az afrikai lópestis (African Horse Sickness), egy szúnyog által terjesztett vírusos megbetegedés. Említésre méltó még a szopornyica (Canine distemper), melynek okozója egy morbillivírus, és a kutyafélék egyik legsúlyosabb fertőző betegségének tekinthető ez.

Néhány gondolat szó esik az állategészségügyi rendeletekről is, mégpedig az ,hogy ezek, az 1800-as évektől napjainkig pontosan milyen változtatásokat szenvedtek, a járványvédelmi ügyintézkedéseket tekintve.



Előadások listája