2014. évi TDK konferencia

Lovakban a szívfrekvencia-változékonyság (HRV) vizsgálata az állatorvos-tudomány egyik gyorsan fejlődő területe, mellyel számos külföldi tudományos munka foglalkozik a humán és állatorvosi medicinában, azonban hazánkban eddig még kevéssé kutatott. A vemhes kancákat érintő eddigi vizsgálatok azt igazolták, hogy a szívfrekvencia-változékonyságának vizsgálata kitűnően alkalmas a magzati jóllét felmérésére az anyaméhen belül.

Vizsgálatunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk a vemhes (vizsgálatunkban 121- 330. vemhességi nap) kancák HRV értékeit nem vemhes társaikéval, telemetriás elektrokardiográf (EKG) segítségével, valamint HRV alapértékeket határozzunk meg lipicai vemhes kancákra. Tizenöt egészséges, tünetmentes vemhes és kilenc, egészségi állapotban, fajtában, ivarban, életkorban, tartási- és takarmányozási módban megegyező nem vemhes kancát vizsgáltunk meg. Az így nyert 28 ill. 20 EKG-felvétel időtartomány elemzése kimutatta, hogy a vizsgált paraméterek (átlagos szívfrekvencia, RR-távolságok hossza, a fiziológiás RR-távolságok átlagos eltérése és a szomszédos szívverések között eltelt idő különbségének a négyzetgyöke) között szignifikáns (p < 0,05) különbség volt a két vizsgált csoportot összehasonlítva.

Eredményeink ezért bizonyítékul szolgálhatnak arra, hogy a csikómagzat növekedése a vemhesség utolsó három hónapjában hatással van a vemhes kancák szívfrekvencia-változékonyságára és ez által a cardiovascularis rendszerükre. Elképzelhető, hogy a csikómagzat hirtelen végbemenő és intenzív fejlődése, ez által az anyai szív-érrendszerre kifejtett terhelése ún. élettani stresszorként jelenik meg a HRV értékeiben a vemhesség utolsó szakaszában.