Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
» 2014. TDK
Felhívás
SWK pályázat
Pályázati felhívás
Meghívó 2014.
Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
Szakmai látogatások
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2014. TDK

2014. évi TDK konferencia

Csirkék fertőző bronchitisének magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése
Kojer Judit VI. évfolyam
SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Tuboly Tamás, Dr. Kiss István

Absztrakt:

A csirkék fertőző bronchitise (infectious bronchitis, IB) egy, általában csirkéket és fácánokat megbetegítő, jellemzően felső légúti, igen ragályos megbetegedés, amelynek kórokozója coronavírus. Egyes IB vírus (IBV) szerotípusokra jellemző a vesekárosító ill. a petevezető-károsító hatás, ami magas mortalitást ill. tojástermelési zavarokat okoz az érintett állományokban.

Az IB okozta állategészségügyi, gazdasági károk csökkentésének hatékony eszközei a különféle vakcinák, melyek eredményes alkalmazását nehezíti a coronavírusokra jellemző a nagyfokú genetikai változékonyság. Fontos ezért feltérképezni adott földrajzi egységen belül előforduló IBV szerotípusokat/genotípusokat, elősegítve a védekezés eszközeinek hatékonyabb megválasztását.

A dolgozat célkitűzése egy átfogó, a genetikai rokonsági viszonyokat feltáró felmérés készítése a Magyarországon előforduló fertőző bronchitis vírusokról, mely egyúttal egy hiánypótló vállalkozás, mert a hazai IBV törzsekről nem készült az egész országot lefedő tanulmány.

A vizsgálatokhoz szükséges mintákat broiler, tojó, és szülőpár állományokból gyűjtöttük össze, részben a Ceva-Phylaxia Zrt. partnereitől, illetve néhány IBV izolátumot a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága bocsájtott a rendelkezésünkre. Mintát a betegség tünetei között elhullott állatokból, illetve tünetmentes állományokból is vettünk. A hullákból coecalis tonsilla, vese, légcső (tüdő) szervminta került gyűjtésre, melyeket hűtve szállítottunk a Ceva Tudományos Támogató Laboratóriumába, Budapestre.

Nagyobb számú minta esetén azokat előszűrtük az IBV genom egy konzervatív szakaszára specifikus real-time reverz-transzkripciós PCR-rel (rRT-PCR), kisebb számú minta esetén vírusizolálást végeztünk embrionált tyúktojásban, majd a pozitív mintákat az S1 gén egy variabilis szakaszára specifikus PCR-rel teszteltük, a kapott PCR termék nukleotid sorrendjét meghatároztuk, majd elvégeztük a szekvenciák filogenetikai analízisét.

A vizsgált 26 állományból a minták harmada bizonyult PCR-rel negatívnak, a pozitív minták harmada 4/91 szerotípusú, körülbelül egynegyed QX, és egy minta D274 szerotípusnak bizonyult.

A 4/91 és a D274 szerotípust reprezentáló szekvenciák nagy valószínűséggel vakcina vírusokból származnak, az állományok kórtörténete alapján. A QX törzsek előfordulási aránya valamint egymással való rokonsági viszonyai alátámasztják a szerotípus egyéb országokban is megfigyelt elterjedtségét és nagyfokú genetikai változékonyságát.

A Massachusetts típusú vakcinák elterjedt használata ellenére nem mutattunk ki ilyen típusú vírusokat a vizsgált állományokban.



Előadások listája