2014. évi TDK konferencia

Kísérletünk célpontja az FLT3 receptor kináz hatásmechanizmusa és a toxicitásának tisztázása volt egérmodellen. Az FLT3 a harmadik típusú tirozin kináz receptorok közé tartozik, így a proenzimek aktiválását végzi, melynek során foszfát-csoport átvitelét katalizálja. A folyamat akkor kezdődik, amikor egy jelző molekula kötődik a receptorhoz a sejt felszínén, és akkor végződik, amikor a DNS a sejtmagban egy fehérjét termel, és számos változás jön létre a sejtben, mint például fokozódik a sejtosztódás. Amikor a kaszkád egyik fehérjéje mutálódik, az előbb említett „kapcsoló” a funkcióját veszti és folyamatosan foszforilálja a kaszkád következő fehérjéit, fokozódik a daganatos elváltozások kialakulásának esélye. Mivel ez a fehérje főleg a vérsejtek képződésében és érésében játszik szerepet, ennek következményeként alakulnak ki az akut myeloid leukémia (AML) és mielodiszpláziás szindróma leggyakoribb formái. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy az FLT3 mutációk funkcionálisan más molekulákkal is együtt működve járulnak hozzá a leukémia kialakulásához.

A dolgozat elkészítéséhez 67 egeret használtunk, melyekből 10 db alkotta a kontroll csoportot, 27 darabbal egy „A” jelű vegyületet etettünk, három féle koncentrációban, 30 darabnak pedig egy „B” jelű vegyületet adtunk ugyancsak háromféle koncentrációban. A vizsgálatunk az állatok test- és májtömeg alakulására irányult. A vegyületek szabadalmaztatás alatt állnak, ezért kémiai struktúrájuk egyelőre nem publikus.

Összességében, az „A” jelű vegyületnél szelektívebb hatást figyeltünk meg az FLT3 receptorokon és a daganatos sejtvonalakon, valamint egyáltalán nem bizonyult toxikusnak szemben a „B” jelűvel, amelynél egyértelműen kimondható a fenti eredmények tükrében a toxikusság, mely a test- és májtömegek csökkenésében volt megfigyelhető.

A B2 és B3-as csoportok kivételével a hatóanyagok meghatározott dózisait fogyasztó csoportok egereinek szerveiben, szöveteiben nem tapasztaltunk kórszövettani elváltozásokat. A toxikusnak tűnő "B" vegyület közepes dózisát fogyasztott egerekben a máj patológiás egyszerű zsíros infiltrációját és a vesék nephronjainak proximális szakaszán tárolásos tubulonephrosisra jellemző tubulushám elváltozásokat mutattunk ki. A "B" vegyület legmagasabb dózisát fogyasztott egerekben viszont súlyos májléziókat (necrobiosisos zsíros infiltráció, Kuppfer-sejtek (MPS rendszer)) aktiválódását állapítottunk meg. A vesének a kéregállományában a tubulonephrosis kiterjedtebb és súlyosabb fokú volt, mint az előbbi csoport egyedeinél. Más szervek esetében elvétve találtunk jellegzetes kórszövettani elváltozást, inkább az "atrophia numerica" állapotára jellemző kórszövettani képet láttuk.