|
||||
Home
» Archívum
» 2014. TDK
2014. évi TDK konferenciaLepres Lilla Bernadett V. évfolyam SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék Témavezető: Dr. Majoros Gábor A juh legelőkön perzisztáló paraziták megteremtik az állatok újrafertőződésének lehetőségét, ezért indokolt a bélsárral a külvilágra került peték és lárvák életképességének vizsgálata. Egy magyarországi legelőn kialakított 5 kísérleti bélsárhalomból 2013. júliusa és 2014. augusztusa között havonta vett mintákat vizsgáltam annak érdekében, hogy megállapítsam, hogy a juhok egyes parazitikus férgeinek petéi és lárvái évszaktól függően meddig őrzik meg intakt (életképes) állapotukat. Vizsgálataim során a bélsárban köztigazdákkal fejlődő lándzsásmétely (Dicroceolium dendriticum), Moniezia galandférgek, Trichuris ovis, illetve a gyomor-bélférgek (Trichostrongylidák) petéinek jelenlétét mechanikai dúsító eljárással, valamint utóbbiakat lárvakeltetéssel is kimutattam. A peteszám megállapítására McMaster-féle számlálókamrát használtam. Trichostrongylidák esetén a pete és lárvaszám csökkenést kvantitatív módon követni lehetett. A többi faj petemennyiségének változását a McMaster módszerrel nem tudtuk kimutatni a vizsgálati módszer alacsony érzékenysége miatt. Ezeknek csak a jelenlétét illetve hiányát tudtuk megállapítani a vizsgálat során. Az adatok grafikus ábrázolása után az eredmények azt mutatták, hogy a júliusban, illetve augusztusban kihelyezett bélsárból a gyomor-bélférgek petéi és lárvái 1 hónap, míg a Trichuris peték 5, a lándzsásmételypeték pedig 6 hónap alatt tűntek el. Azonban legelőre novemberben kihelyezett halomból a téli fagyok ellenére még áprilisban is ki lehetett mutatni a trichostrongylida petéket, míg a 2014 márciusában kihelyezett bélsárhalomban 4 hónapon át észleltem intakt lándzsásmétely és gyomor-bélféreg petéket. Vizsgálati adataim segítséget jelenthetnek a hazai antiparazitikus stratégiák kidolgozásához, többek között a legelőváltások parazitológiai szempontból is optimális idejének megválasztásához. A legelőre került paraziták túlélése alapján kidolgozott és kivitelezett legelőváltásokkal ugyanis csökkenthetjük, vagy akár el is hagyhatjuk az anthelmintikumok használatát. Ennek segítségével elkerülhető lenne a gyógyszer-rezisztens féregpopulációk kialakulása, és csökkenthetjük a gyógyszer-hatóanyagok környezetre kifejtett, sok esetben káros vagy ismeretlen hatását. Előadások listája |