|
||||
Home
» Archívum
» 2014. TDK
2014. évi TDK konferenciaSeregi Bernadett IV. évfolyam SZIE Állatorvos-tudományi Kar Anatómiai és Szövettani Tanszék Témavezetők: Dr. Szalay Ferenc, Dr. Biksi Otília A humán gyógyászat után az állatorvosi gyakorlatban világszerte kezd terjedni az igény a fizioterápiás kezelésekre. A fizikoterápiai módszerek széles palettájáról az elektromos kezelések lehetőséget nyújtanak a fájdalom csillapítására valamint a sérült izmok, idegek rehabilitációjára. Az elektroterápia eltérő ingerlési módszerei közül eddig csak a musculomuscularis, lapelektródás ingerléseket alkalmazták az állatorvosi terápiában, melynek jellemzője, hogy a fizioterápiás képzéseken elsajátított anatómiai ismeretekre hagyatkozva is könnyedén felhelyezhető. Az NMES-kezelésekről (Neuromuscular Electrical Stimulation) ezidáig nem készült dokumentáció a gyakorlatban. Ezen ingerlések során a kezelésre szoruló izmot ellátó ideget keressük fel pontelektródák segítségével, ezzel a teljes izomhasra kiterjedő, szelektív kontrakciót váltva ki. Pontos lokalizációval az elektroterápia során okozott kellemetlen áramérzet mértéke csökkenthető, a lapelektródával történő ingerlés során gyakran létrejövő átütések kiküszöbölhetőek, az izom fáradása mérsékelhető, és a kontrakciók ereje növelhető, ezáltal a rehabilitáció időtartama csökkenthető. Célunk egy olyan, a kisállat-fizioterapeuták tudásanyagára épülő anatómiai leírás készítése, mely lehetőséget nyújt a neuromuscularis NMES-kezelések elsajátítására, és biztonságos alkalmazására a terápiás gyakorlatban. A kutatás során bonctermi körülmények között, meghatározott szempontrendszer alapján választottuk ki azokat az idegeket és izmokat, melyeket a testfelszín felől elektródával elérhettünk. A dolgozat ezeket az anatómiai pontokat bőséges képanyaggal illusztrálja. A pontok megállapítása után egy, a humán gyakorlatban is alkalmazott, pontelektródás készülékkel egészséges, fajtatiszta kutyákon végeztünk, standard ingerlési paraméterek mellett, méréseket, hogy a fiziológiás ingerküszöböket meg tudjuk állapítani. Célunk a minél több fajtakörbe tartozó, egymástól jelentős testalkatbeli eltéréseket mutató egyedek vizsgálata volt, melynek során a különbségek tükrében is vizsgálni tudtuk a boncolás során meghatározott pontokat. Ezek mellett a kísérlet végzése folytán lehetőségünk nyílt felmérni a terápiás alkalmazás korlátait, az állatok reakcióját. Munkánk a gyakorló fizioterapeutáknak alkalmas refencia munkát jelent. Az NMES-technika az izmok és egyes perifériás ideg szakaszok kezelésében – a diagnosztikai szempontokon túl – egy könnyen kivitelezhető technikát biztosít a mozgásszervi rehabilitációban. Előadások listája |