2014. évi TDK konferencia

Vizsgálatok célja különféle anatómiai rendellenességek előfordulásának tanulmányozása, a rendellenességek szelekciós célú öröklődhetőségi értékének meghatározása és ezeknek a változatos rendellenességeknek a versenyteljesítményre gyakorolt hatásának a vizsgálata volt nagyszámú eladásra tenyésztett fiatal telivér versenylovakban. A vizsgált populációban 13603 három-négy éves ír telivér versenyló eladás előtti állatorvosi vizsgálatának és igazolásának adatait dolgoztuk fel: Tattersalls Ireland derby 8 éves eladási adatai, Goffs Ireland júniusi és a Doncaster Bloodstock Sales Ltd. (DBS) tavaszi értékesítésének 2002-2009 közötti adatai, továbbá a Tattersalls Ireland augusztusi eladásainak 2002-2008 közötti adatai. Eredményeink alapján a vizsgáltba vont versenyló populáció 73,58%-ában egy vagy több defektus megléte mutatható ki, közülük 12,02%-ban olyan komolyabb rendellenesség áll fenn, amely valószínűleg hátrányosan befolyásolja majd a versenyteljesítményt. Metakarpális és metatarzális exosztózisok ill. a lábtőcsont plantáris desmitise a vizsgálatba vont állomány 17,11 ill. 19,40%-át érintette, a lovak 9,81%-ában légzési zörejek és 5,26%-ában rekurrens laryngeális neuropathia (RLN) volt igazolható. Az életkor, az ivar és a születési év szignifikánsan befolyásolta több defektus előfordulási gyakoriságát. A körzeti („hatósági”) állatorvosok szignifikánsan (p < 0.001) hajlamosabbak voltak a rendellenességek megállapítására, mint a magán állatorvosok. A h2 (örökölhetőségi) értékeket származási (rokonsági) alapon, háromnemzedékes távolságban az „animal model” alkalmazásával becsültük. A h2 érték csánk bursitis-nél 0.01 (±0.008) és 0.52 (±0.044) között változott. Az öröklődhetőség a lábtő plantáris desmitiszénél 0.23 (±0.030), a légzőszervi zörejeknél 0.13 (±0.021), az RLN-nél 0.10 (±0.019) és a metakarpális/metatarzális csontkinövéseknél 0.10 (±0.020) volt. A többi rendellenességnél a h2 értéke 0.10 alatt maradt. Az anatómiai rendellenességek és a versenyteljesítmény közötti összefüggést csak a 2002 és 2004 között eladott lovaknál, négy év versenyeredményei alapján elemeztük. Az ivar, az „eladhatósági státusz” és az árverésnél realizálható ár nagymértékben meghatározta a versenyló teljesítményét. Mindegyik vizsgált defektus valamilyen mértékben szignifikánsan befolyásolta a versenyteljesítményt is. Az RLN-t mutató lovak szignifikánsan kisebb arányban kerültek versenyzésbe, (69.4% v. 83.6%), kisebb volt az összes-nyereményük (69.4% v. 83.6%) és kevesebb helyezést (1.35+0.155 v. 1.76+0.040) értek el, mint az RLN-mentesek. Az RLN-pozitív versenylovaknál szignifikánsan nagyobb arányú volt a befejezetlen futam is, mint az RLN-negatívaknál (34.01%+2.147 v. 25.29%+0.456). Összegezve megállapítható, hogy az ír telivér versenylovaknál gyakran megállapítható valamilyen rendellenesség, és az negatívan befolyásolja eladhatóságukat, lényegében árverezési státuszukat és árukat. Mindegyik defektusnál megállapítható örökletességi háttér, és mindegyikük valamilyen mértékben befolyásolja a ló későbbi versenyteljesítményét is.