Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
» 2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK

2016. évi TDK konferencia

Metabolikus paraméterek változásai a takarmánygabona típusa, a takarmány nyersfehérje-tartalma és butirátkiegészítés hatására csirkében
Bíró Enikő IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezetők: Kulcsárné Dr. Petrilla Janka, Dr. Neogrády Zsuzsanna

Absztrakt:

A takarmányozási faktorok a csirkék anyagcseréjének hatékony szabályozóinak bizonyultak, támogatva az állatok egészséges metabolizmusának fenntartását, elősegítve jóllétüket, gazdaságos növekedésüket. Befolyásolják a hús minőségét is, amely különös fontossággal bír a baromfiágazat és a fogyasztók egészséges táplálkozásának szempontjából. Jelen kutatásban két, nem keményítő típusú poliszacharid-tartalmukban jelentős mértékben eltérő gabona (kukorica és búza) anyagcsere-folyamatokra gyakorolt hatását vizsgáltuk. Ezen túl a takarmányok nyersfehérje-tartalma megfelelt az egyes nevelési fázisok ajánlásainak, illetve egyes csoportokban 15%-kal csökkentettük (normál fehérje [NP], és csökkentett fehérje [LP] csoportok, utóbbiak limitáló aminosav kiegészítéssel), valamint egyes állatok takarmányához Na-butirátot adagoltunk a baromfi-takarmányozásban általánosan használt mennyiségben (1,5 g/takarmány kg). További célunk volt a metabolikus válaszkészség életkor-függésének vizsgálata. Céljaink eléréséhez vérmintákat vettünk Ross-308 brojler kakasokból 7, 21 és 42 napos életkorban (1, 3 és 6 hetes mintavétel). A vizsgált takarmányozási faktorok által kiváltott biokémiai és hormonális változások nyomon követésére egyes anyagcsere-paraméterek plazmakoncentrációit vagy aktivitásait határoztuk meg. A búza alapú takarmány hatását a kukorica alapúhoz viszonyítva, valamint az NP és LP, illetve a kontroll és butiráttal kiegészített csoportok közötti különbségeket fő hatásként többutas ANOVA-val vizsgáltuk. A plazma összfehérje-tartalma (TP) emelkedett a búza alapú takarmánnyal etetett és az NP csoportokban a 3. héten, míg a butirátkiegészítés csökkentette az albumin/TP arányt az 1. héten. A plazma húgysavkoncentrációja emelkedett a búza alapú takarmány hatására az 1. és 3. héten; az NP csoportokban a 3. és 6. héten, a butirátkiegészítés hatására a 3. héten. Az aszpartát-aminotranszferáz aktivitás nőtt a búza alapú takarmányozás hatására a 3. héten, a kreatin-kinázé csökkent az NP csoportokban a 3. és 6. héten. A vér glükózkoncentrációja csökkent, a triglicerid-koncentráció emelkedett a búza alapú takarmányt fogyasztó csoportokban a 3. héten. Eredményeinket összegezve a vizsgált takarmányozási faktorok életkortól függően hatottak egyes biokémiai paraméterekre brojlerekben, kiemelve a takarmány-összetétel fontosságát az anyagcsere-folyamatok szabályozása szempontjából, különösen a nevelő fázisban. A gabona típusa hatékonyan befolyásolta a fehérje- és aminosav-anyagcserét, a csökkentett takarmány nyersfehérje limitáló aminosav kiegészítéssel jótékony hatással volt az állatok növekedésére és egészségi állapotára, melynek nagy jelentősége van gazdasági és környezetvédelmi szempontokból egyaránt.



Előadások listája