Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
» 2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK

2016. évi TDK konferencia

A Magyarországon és a környező országokban található állatorvosi praxisok főbb menedzsment jellemzőinek összehasonlítása
Várhidi Zsóka III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Ózsvári László

Absztrakt:

Az állatorvosi praxisok menedzsmentjét nagymértékben meghatározzák a különböző országok makrogazdasági viszonyai és az állatorvosi szolgáltatások piaci környezete. Ezért kutatásom céljának a felvidéki, a kárpátaljai, az erdélyi, a vajdasági és a magyarországi állatorvosi praxisok menedzsmentjének összehasonlító elemzését tűztem ki.

Az állatorvosi praxisok menedzsmentjének főbb jellemzőit egy 89 kérdést tartalmazó, magyar nyelvű kérdőív segítségével mértük fel 2012 áprilisa és júniusa között. A válaszadó állatorvosok jelentős része nyomtatott kérdőívet töltött ki, de a kérdőív 3 hónapig elérhető volt az interneten is. Összesen 64 kitöltött kérdőív gyűlt össze, 6 db Szlovákiából, 8 db Ukrajnából, 33 db Romániából és 17 db Szerbiából, amelyek válaszait Excel táblázatban dolgoztuk fel. A felmérés során vizsgáltuk a praxisok alapvető menedzsment jellemzőit, a betegforgalmat, a szolgáltatásprofilt, a nyújtott szolgáltatások és a bevétel volumenét és összetételét, valamint az állatorvosok munkaszervezését, életvitelét és a jövőre vonatkozó előrejelzéseit és terveit.

A válaszadók túlnyomó többsége, 81,3%-a vegyes praxisban dolgozik, míg 14,1%-a kizárólag haszonállatokkal, 4,7%-a pedig kedvtelésből tartott állatokkal foglalkozik. A vegyes praxisban dolgozók átlagosan 35%-os arányban foglalkoznak kedvtelésből tartott állatokkal. A felvidéki állatorvosok 83,3%-ban, a kárpátaljaiak 66,7%-ban, az erdélyiek 66,7%-ban egy állatorvost foglalkoztató praxisban dolgoznak, ezzel szemben a Vajdaságban 86,7%-ban, Magyarországon pedig 60,9%-ban a több állatorvost foglalkoztató praxis dominál.

Az egy betegre jutó napi átlagos bevétel Romániában a praxisok 47,6%-ban, Ukrajnában 75,0%-ban 2000 Ft alatt van, míg a vajdaságiaknál 68,8%-ban, a felvidékieknél 100%-ban, a magyar állatorvosoknál pedig 62,5%-ban 2000-5000 Ft között mozog. 2010 és 2012 között a felmért praxisoknak a kedvtelésből tartott állatokból származó bevétele Szlovákiában 50,0%-kal, Ukrajnában 42,9%-kal, Romániában 42,9%-kal, Vajdaságban 73,3%-kal, Magyarországon 42,4%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban a praxisok haszonállatokból származó bevétele Szlovákiában 50,0%-kal, Romániában 41,4%-kal, Vajdaságban 52,9 %-kal, Magyarországon 44,4%-kal csökkent, míg Ukrajnában nem változott.

A megkérdezett állatorvosok úgy gondolják, hogy a piac telítődése miatt a speciális és kiegészítő szolgáltatások bővítésével, valamint eszköz- és ingatlanfejlesztésekkel tudják leginkább elősegíteni praxisuk fejlődését, de a beruházások csak jó praxismenedzsment mellett fognak megtérülni.



Előadások listája