Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
» 2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK

2016. évi TDK konferencia

Actinobacillus pleuropneumoniae baktérium izolálása vaddisznó tonsillából szelektív táptalajokon és kimutatása molekuláris biológiai módszerrel
Pál Zsófia V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Sárközi Rita

Absztrakt:

Az Actinobacillus pleuropneumoniae baktérium világszerte nagy gazdasági jelentőséggel bíró sertés légzőszervi megbetegedését okozó kórokozó. Növendék sertésekben heveny vérzéses-elhalásos tüdőgyulladást és fibrines mellhártyagyulladást és következményes elhullást okozhat, de krónikus formában is állományszintű termelési veszteségeket eredményez. A tünetmentes hordozó egyedek garatmanduláinak kriptáiban megtalálható a baktérium és sok esetben szubklinikai formában van jelen a sertésállományban. A baktérium négyféle toxint termel, melyek közül a IV-es toxint kizárólag az A. pleuropneumoniae állítja elő. Emiatt az apxIV gén csak ebben a baktériumfajban található meg.

Az apxIV gén kimutatásán alapuló molekuláris biológiai módszer (polimeráz láncreakció, PCR) nagy megbízhatósággal használható egy állomány fertőzöttségének felmérésére. Értékes diagnosztikai módszer a szelektív táptalajon történő izolálás, mely a törzsek biokémiai vizsgálatában, szerotipizálásában és antibiotikum-érzékenységének vizsgálatában nyújt nagy segítséget.

Az A. pleuropneumoniae közegészségügyi jelentőséggel nem bír, csak a sertést betegíti meg. A vaddisznó (Sus scrofa) fogékony a kórokozóra és bár a betegséggel kapcsolatos klinikai tüneteket ebben a fajban eddig még nem írtak le, annak potenciális rezervoárja lehet. Munkánk során 68 vaddisznó tonsillát vizsgáltunk meg PCR-rel, melyek közül 10 mintát találtunk pozitívnak. Ezen eredmény alapján feltételezhető az A. pleuropneumoniae hazai vaddisznó populációban történő előfordulása, ahogy arról már Németországban, Görögországban, Szlovéniában és Kanadában is beszámoltak.

Vizsgálataink egy új, a baktérium tenyésztésére gyakorlati körülmények között is lehetőséget adó szelektív táptalaj kifejlesztésére is irányultak, melynek hatékonyságát összehasonlítottuk egy korábban leírt szelektív táptalajjal. A cikkben leírt szelektív táptalajon sikerült vaddisznóból származó NAD-függő A. pleuropneumoniae törzset izolálnunk, melyet passzív hemagglutinációval a 12-es szerotípusba soroltunk. Meghatároztuk a törzs minimális gátló koncentrációját 15 féle antibiotikum esetében. Érzékenynek bizonyult ampicillinre, amoxicillinre, amoxicillin-klavulánsavra, enrofloxacinra, tiamulinra, doxiciklinre, klóramfenikolra és flórfenikolra, mérsékelten rezisztens oxitetraciklinnel szemben, valamint rezisztens penicillinnel, gentamicinnel, spektinomicinnel, cefoperazonnal, tulatromicinnel és tilmikozinnal szemben.



Előadások listája