Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
» 2016. TDK
Felhívás
Meghívó 2016.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Biológus szekció
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2016. TDK

2016. évi TDK konferencia

Az elletői körülmények hatása a tehenek és borjak egészségére írországi tehenészetekben
O'Connor Mary V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék munkatársai.
Témavezető: Dr. Jurkovich Viktor

Absztrakt:

Az írországi tehenészetekben az ellés körül jelentkező problémák előfordulása nagyban függ az elletés körülményeitől. Az ellés előtt és alatt alkalmazott különböző eljárások jelentős hatással lehetnek a tehenek és borjaik egészségére. A dolgozatban 20 írországi tejtermelő tehenészetben vizsgáltuk az elletés körülményeit 2016 februárjában (az ellési időszak kezdetén), majd az ellés eredményességét 2016 szeptemberében, mindkét esetben kérdőív alapján.

A munka célja az ellés körülményeinek a tehenek és borjaik egészségére és jóllétére gyakorolt hatásának vizsgálata volt, miközben értékeltük a leggyakrabban előforduló elletői körülményeket a releváns szakirodalom tükrében.

A vizsgált tehenészetekben az ellések 55%-ban egyedi ellető állásban történtek, 45%-ban pedig kis csoportban. A farmerek 60%-a almozta az elletőt minden nap friss szalmával, 80%-uk jelezte, hogy minden 5. ellés után fertőtleníti az elletőt, 20%-uk számolt be arról, hogy soha nem fertőtleníti az ellető helységet. A farmerek 75%-a átlagosan napi 5 alkalommal vizsgálta meg az ellés előrehaladását, 25%-uk pedig naponta 3-szor. A kérdezettek 65%-a arról számolt be, hogy az ő telepükön nem fordul elő semmilyen probléma vagy nehéz ellés, míg 35%-uk válaszolta, hogy telepeiken kismértékben előfordulnak ellés körüli problémák. A kérdezett farmerek közül mindössze egy volt, akinél volt írott protokoll (SOP, standard operating procedure) az elletéshez.

A farmerek 70%-a a borjat születés után azonnal elválasztja az anyjától, be az éjjeli elléseknél ebben lehet egy kis csúszás. A farmerek 70%-a a születés után 2 óránbelül megitatja a borjat kolosztrummal. Az ellés után minden farmer jódos köldök fertőtlenítést alkalmazott, mégis csak 75%-uk jelezte, hogy soha nem volt még köldökfertőzés a telepen.

Nagy különbség volt a farmerek között abban, hogy ki mikor viszi át az elleni készülő tehenet az elletőbe. 20%-uk válaszolta, hogy az ellés első jeleire, amibe szerintük beletartozik a kitőgyelés is, 15% az ellés megkezdésekor (a lábak és az amnion hólyag megjelenésekor), 15% már szárazraállításkor, 45% pedig 3 héttel a várható ellés előtt.

A szeptemberi vizsgálat eredményeiből kiderül, hogy a nehéz ellés, a magzatburok visszatartás és az újszülöttek köldök fertőzései, a 2 hetes kor alatti borjak hasmenéses vagy légzőszervi megbetegedései kis számban fordulnak elő a vizsgált telepeken. Az eredmények kiemelik az elletős megfelelő körülményeinek fontosságát, és azt, hogy a megfelelő elletői technológia jó hatással van a tehenek és a születendő borjaik egészségére és jóllétére. Az írott elletői protokoll hiánya volt a legjelentősebb hiányosság a telepeken. Ezen a területen van mód a technológia javítására az írországi tehenészetekben.



Előadások listája