2016. évi TDK konferencia

A kutyák szájhigiéniás állapotát leginkább az alkalmazott táplálék minősége és a plakk eltávolítását célzó otthoni kezelések befolyásolják. Az elhanyagolt esetekben hónapok–évek alatt irreverzibilis fogágygyulladás fejlődik ki. Vizsgálataink célja a kutyák közepesen súlyos és súlyos fogágygyulladásainak hátterében álló anaerob baktériumflóra vizsgálata, a Porphyromonas és Prevotella fajok előfordulási arányának felmérése, ill. ezen kórokozók antibiotikum érzékenységének meghatározása, különös tekintettel a fogágygyulladás kezelésében rutinszerűen még nem alkalmazott pradofloxacinra.

Általános anesztéziában 59 kutyából 150 mikrobiológiai mintát gyűjtöttünk papírcsúcsok segítségével. A papírcsúcsokat transzport táptalajban a DUO-BAKT Állatorvosi Mikrobiológiai Laboratóriumba juttattuk, ahol 8% juhvért tartalmazó véres agarra, ún. Wilkins Chelgreen agarra, ill. antibiotikumokat, nevezetesen nalidixsavat és kolisztint tartalmazó véres agarra oltottuk le. A táptalajokat anaerob körülmények között 35 °C-on 5-7 napig inkubáltuk. Az inkubációs időt követően kiválasztottuk a pigmentált, valamint a nem pigmentált, de telepmorfológia alapján potenciális Prevotella telepeket a további, prezumptív identifikálás céljából. A végső identifikáció MALDI-TOF tömegspektroszkópiás módszer segítségével történt.

Munkánk során összesen 74 Porphyromonas, valamint 2 Prevotella törzset sikerült izolálni és identifikálni, melyeket antibiotikum rezisztencia vizsgálatra Németországba, Bad Kissingenbe, a Laboklin állatorvosi mikrobiológiai laboratóriumba továbbküldtünk. A vizsgálatok eredményei szerint a parodontitis kezelésében újnak számító antibiotikum, a pradofloxacin ígéretes választásnak tűnik a nagyrészt 0,1 mg/l alatti MIC értékek miatt. Klinikai tapasztalataink és a kapott MIC értékek teljes összhangja alapján az amoxicillin-klavulánsav kombináció jól teljesít ennek a betegségnek a kezelésében, viszont a klindamicin és a metronidazol önálló használata esetében előfordulnak rezisztens törzsek. Az antibiotikum rezisztencia vizsgálatok eredményei nagymértékben segítik a klinikai kezelési protokollok kialakítását és a hatékony gyógyítást.