Klinikai tapasztalatok lovak havivakságával Cyclosporin-A implantátum beültetését követően melegvérű lovakban
Waid Helena VI. évfolyam
Karthaus Állatorvosi Klinika, Szemészet, Dülmen, Németország; Állatorvostudományi Egyetem, Anatómiai és Szövettani Tanszék
Témavezetők: Dr. Tóth József, Dr. Sótonyi Péter, Dr. Reinitz László Zoltán

Absztrakt:

A havivakság (Equine recurrent uveitis (ERU)), egy autoimmun eredetű gyulladásos folyamat, a lovak leggyakoribb szembetegsége. A krónikus lefolyása, visszatérő jellege és a különböző anatómiai képletek károsítása révén gyakran okoz vakságot. Az érintett lovakban többek között blepharospamsus, kötőhártya bővérűség, synechiae posteriores (az iris pupilláris szélének lencséhez tapadása), szürkehályog és chorioretinitis is jelentkezhet. A szakirodalomban számos tanulmány foglalkozik a kórfejlődésével, diagnosztikájával és a konzervatív illetve sebészeti gyógymódokkal. A gyógyszerek lehetséges mellékhatásai, egyes gyógyszerek doppingnak való minősülése sportlovakban és a betegség kiújulásának kockázata miatt a konzervatív kezelés sokszor nem megvalósítható.

E fenti problémák miatt fejlesztették ki az üvegtest eltávolítását (pars plana vitrectomia) illetve a Cyclosporin-A-t adagoló implantátum beültetését. Mindkét eljárás tekintetében különböző megközelítések, vélemények találhatóak a szakirodalomban. A vitrectomia sikeres alkalmazhatósága ellenére az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazzák az implantátum beültetését, mivel ez egy egyszerűbb eljárás, amely anyagi szempontból nagyobb haszonnal kecsegtet. Továbbá a szakirodalom általában nem javasolja a vitrectomia végrehajtását Leptospira ellenanyagra nézve pozitív állatokon.

Vizsgálatunkba 21 lovat vontunk be, amelyek részletes szemészeti szakvizsgálaton estek át, és amelyekbe korábban Cyclosporin-A implantátum került beültetésre. Valamennyi állaton mikro agglutinációs szerológiai vizsgálatot végeztek leptospirózisra az üvegtestből vett mintákon. 2013 és 2016 között a 21 lóból 17-en hajtottak végre vitrectomiát, közülük 8 mintája bizonyult pozitívnak Leptospira ellenanyagra nézve. A vitrectomiát követően a pozitív szerológiai eredménnyel bíró 8 ló közül 1 esetben, míg a szerológiailag negatív 9 esetből egyben sem jelentkezett újból az ERU.

Jelen tanulmány alapján az ERU kezelésére elsődlegesen a vitrectomiát javasoljuk az implantátum beültetésével szemben Leptospira ellenanyagra nézve negatív lovakban is.

Előadások listája