Egyet- és ikret ellett tejhasznú tehenek szerviz periódusának és tejtermelésének összehasonlítása
Dörstelmann Maximiliane V. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési és Genetikai Osztály
Témavezető: Dr. Gáspárdy András

Absztrakt:

A holstein-fríz szarvasmarha ikerellésének előfordulása 3-5 % közé tehető, és ez az esetek nagy részében szaporodási és gazdasági gondokhoz vezet.

A feldolgozás célja egy magyarországi tehenészeti telep tehenei egyes- és iker ellését követő szerviz periódusának és laktációs tejtermelésének összehasonlítása volt. A feldolgozott alapadatok a 2000-től 2010-ig tartó időszakból valók.

Az alkalmazott Cox-regressziós (szerviz periódus) és általános lineáris (tejtermelési tulajdonságok) modellekben fix hatásként az ellés típusát (egyes- vagy iker ellés), a fajtakonstrukciós kódot (ami a holstein vérhányadra utal), az ellési évszakot, az ellés sorszámát, valamint az ellés évét (mint kovariáns) vettük figyelembe.

A feldolgozás megmutatta, hogy a szerviz periódus hosszában nincs igazolt különbség a tehén csoportok között. A teljes laktációs termelésben (kg) jelentős különbségek adódtak: a tehenek az egyes ellést követően több tejet (P= 0,013), tejzsírt (P= 0,030) és tejfehérjét (P= 0,028) termeltek, mint ikret ellő társaik.

A standard laktációt tekintetében hasonló, és statisztikailag még megbízhatóbb tendenciát lehetett megfigyelni, de természetesen alacsonyabb termelési szinteken (305-napos tej kg, P= 0,02; 305-napos zsír kg, P= 0,001; 305-napos fehérje kg, P= 0,004).

Vizsgálatunkkal kimutattuk, hogy a szerviz periódusban nem maradnak el az ikret ellett tehenek az egyet ellett társaiktól. Ez a nem várt, tapasztalattal ellentmondásosnak tűnő eredmény magyarázatot nyer az ikret ellő tehenek igazoltan hosszabb üresen állási időszakában, amit ugyanezen az adatbázison egy korábbi feldolgozás (Keary, 2017) tárt fel. A tejtermelés vonatkozásában az ikres tehenek kedvezőtlen termelés-csökkenését állapíthattuk meg.

Előadások listája