|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaCsereklye Nóra VI. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika Témavezető: Dr. Makra Zita A TDK munkám során egy bevezető kutatást végeztünk a ló szemészet területén, melynek során intravénásan adott két NSAID, a flunixin, illetve a fenilbutazon, valamint az elektroakupunktúra szemfájdalom csillapító hatását vizsgáltuk az általunk kialakított szemfájdalmassági skála segítségével. A szakirodalomban a két nem-szteroidnak a lógyógyászat ezen ágában való használatára megállapított dózist nem találtunk, valamint az elektroakupunktúra hatékonyságát sem vizsgálták még ilyen szempontból. Célunk volt a klinikumban általánosan használt dózisban iv. alkalmazott flunixin (1,1 mg/ttkg) és fenilbutazon (4,4 mg/ttkg), valamint az elektroakupunktúra fájdalomcsillapító hatásának megítélése, a mindennapokban is használható többtényezős szemfájdalmassági skála kialakítása, és a felületes keratectomia, mint szemfájdalmassági modell kipróbálása. A fájdalom mérésének érdekében klinikai körülmények között 4 magyar félvér ló szemein egy mesterséges szaruhártya sérülést (epitél debridement) alakítottunk ki 1-1 hónapos különbséggel felváltva a jobb, ill. bal szemen. A 4 alkalommal elvégzett cornea debridement után a különböző kezeléseknek megfelelően használtunk flunixint, fenilbutazont, elektroakupunktúrát vagy placebot. A cornea sérülés után 4, 6, 8, 10 órával, majd 4 óránként, a 3. naptól pedig 12 óránként, egészen a 106. óráig pontoztunk 11 paramétert összesen 18 időpontban. A fájdalmassági skálát 3 független, a fotodokumentáció segítségével pontozó vizsgáló értékeivel egészítettük ki. A szaruhártyát gyógyultnak minősítettük, amikor nem festődött fluoresceinnel. Az így kapott pontszámokat átlagoltuk, az egyes kezelések hatékonyságát a placebohoz képest egymintás t-próbával, a vizsgálók pontozásának hasonlóságait Bhapkar-teszttel elemeztük. Kísérletünk eredményeként azt kaptuk, hogy az 5 szemtünet (blepharospasmus, könnyezés, szemhéjduzzanat, cornea ödéma, kötőhártya hyperaemia és ödéma) jól mutatja a fájdalom mértékét. A többi paraméter (szívverésszám, CTT, a szemkörnyék érintése, 3 viselkedési paraméter) ilyen szempontból nem releváns. A kezelések összehasonlítása során a flunixin a 46. óráig vizsgált időintervallumban szignifikánsan (p<0,05) hatékonyabbnak bizonyult a placebohoz képest, így szemészeti esetekben a flunixin 1,1 mg/ttkg-os iv. alkalmazása ajánlható szisztémás fájdalomcsillapítóként. A többi időintervallumban, valamint a fenilbutazon és az elektroakupunktúra esetében is mérhető volt a különbség, de ezek esetében további vizsgálatokra van szükség növelt mintaelemszám mellett. A független vizsgálók szignifikánsan különbözően pontoztak, ennek érdekében a jövőben az egyes kategóriák pontosítása és a fotodokumentáció alapján végzett pontozás standardizálása a cél. Előadások listája |