Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

A szemfájdalom megítélése és az intravénás flunixin-meglumin, fenilbutazon, valamint az elektroakupunktúra szemfájdalom csillapító hatása lovakban: bevezető kísérlet
Csereklye Nóra VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Lógyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Makra Zita

Absztrakt:

A TDK munkám során egy bevezető kutatást végeztünk a ló szemészet területén, melynek során intravénásan adott két NSAID, a flunixin, illetve a fenilbutazon, valamint az elektroakupunktúra szemfájdalom csillapító hatását vizsgáltuk az általunk kialakított szemfájdalmassági skála segítségével. A szakirodalomban a két nem-szteroidnak a lógyógyászat ezen ágában való használatára megállapított dózist nem találtunk, valamint az elektroakupunktúra hatékonyságát sem vizsgálták még ilyen szempontból.

Célunk volt a klinikumban általánosan használt dózisban iv. alkalmazott flunixin (1,1 mg/ttkg) és fenilbutazon (4,4 mg/ttkg), valamint az elektroakupunktúra fájdalomcsillapító hatásának megítélése, a mindennapokban is használható többtényezős szemfájdalmassági skála kialakítása, és a felületes keratectomia, mint szemfájdalmassági modell kipróbálása.

A fájdalom mérésének érdekében klinikai körülmények között 4 magyar félvér ló szemein egy mesterséges szaruhártya sérülést (epitél debridement) alakítottunk ki 1-1 hónapos különbséggel felváltva a jobb, ill. bal szemen. A 4 alkalommal elvégzett cornea debridement után a különböző kezeléseknek megfelelően használtunk flunixint, fenilbutazont, elektroakupunktúrát vagy placebot. A cornea sérülés után 4, 6, 8, 10 órával, majd 4 óránként, a 3. naptól pedig 12 óránként, egészen a 106. óráig pontoztunk 11 paramétert összesen 18 időpontban. A fájdalmassági skálát 3 független, a fotodokumentáció segítségével pontozó vizsgáló értékeivel egészítettük ki. A szaruhártyát gyógyultnak minősítettük, amikor nem festődött fluoresceinnel. Az így kapott pontszámokat átlagoltuk, az egyes kezelések hatékonyságát a placebohoz képest egymintás t-próbával, a vizsgálók pontozásának hasonlóságait Bhapkar-teszttel elemeztük.

Kísérletünk eredményeként azt kaptuk, hogy az 5 szemtünet (blepharospasmus, könnyezés, szemhéjduzzanat, cornea ödéma, kötőhártya hyperaemia és ödéma) jól mutatja a fájdalom mértékét. A többi paraméter (szívverésszám, CTT, a szemkörnyék érintése, 3 viselkedési paraméter) ilyen szempontból nem releváns.

A kezelések összehasonlítása során a flunixin a 46. óráig vizsgált időintervallumban szignifikánsan (p<0,05) hatékonyabbnak bizonyult a placebohoz képest, így szemészeti esetekben a flunixin 1,1 mg/ttkg-os iv. alkalmazása ajánlható szisztémás fájdalomcsillapítóként. A többi időintervallumban, valamint a fenilbutazon és az elektroakupunktúra esetében is mérhető volt a különbség, de ezek esetében további vizsgálatokra van szükség növelt mintaelemszám mellett.

A független vizsgálók szignifikánsan különbözően pontoztak, ennek érdekében a jövőben az egyes kategóriák pontosítása és a fotodokumentáció alapján végzett pontozás standardizálása a cél.



Előadások listája