|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaBobok Eszter Magdolna V. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Haszonállatgyógyászati Tanszék és Klinika Témavezető: Dr. Szelényi Zoltán Viktor A tejelő szarvasmarhatartásban az ún. konvencionális szárazonállási időszak hossza 60 nap, ezalatt az állatok elkülönített takarmányozásban részesülnek és nem fejik őket. Számos korábbi vizsgálat foglalkozott már a rövidített szárazonállás következményeivel, az irodalmi adatok alapján a szárazonállás el nem hagyható, de lerövidíthető laktációs fázis. A rövidített szárazonállás gazdasági előnye a tejelő időszak meghosszabbodása lenne. Vizsgálatunkban egy magyarországi tejtermelő tehenészetben végeztünk ún. „fresh cow monitoring” vizsgálatok során anyagforgalmi vérmintavételt, és arra voltunk kíváncsiak, hogy az eltérő szárazonállási hosszú tehenek esetében az ellés utáni időszak klinikai megbetegedéseiben, a vérminták egyes biokémiai paramétereiben, az egyes tejtermelési és az egyes szaporodásbiológiai paraméterekben ellés után van-e különbség. Retrospektív adatgyűjtésünk azért volt lehetséges, mert a várt 57-63 napos szárazonállási hossz csak a mintázott állatok mintegy felének volt. Adatgyűjtésünk során 2 csoportot alakítottunk ki: az 58 napnál rövidebb szárazonállási idejű állatokét ill. ilyen hosszú és az ennél hosszabban szárazon álló állatokét. Vizsgálatunk során a frissen ellett tehenek 10%-ából (n=164) vettünk vérmintákat a metabolikus profilvizsgálat elvégzéséhez. A többször ellett állatok szárazonállási adatgyűjtése során a szárazonállás hossza mellett mértük az állatok vérszérumában a karbamid, BHB, NEFA, TG, Ca, P, Na, K koncentrációit. Az adatgyűjtés kiterjedt az ellés utáni megbetegedésekre (OHV, metritis, mastitis, sántaság, MBV, ellési bénulás), egyes tejtermelési paraméterekre valamint az ellés utáni időszak szaporodásbiológiai paramétereinek vizsgálatára. Az adatelemzés során 100 többször ellett állat adatait értékelve többváltozós adatelemzést végeztünk. A regressziós modell végső esetben statisztikailag szignifikáns eredményt adott (p<0,05) a méhgyulladások előfordulása (p=0.0126; OR=0.25), valamint a Na (p=0.01; OR=0.77) és a K (p=0.04; OR=1.07) szérumkoncentrációjának esetében. Minden más általunk vizsgált biokémiai és termelési paramétert illetően 58 napnál rövidebb szárazonállást alkalmazva nem találtunk szignifikáns hatást. Vizsgálatunk eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a szárazonállás napjainak hossza statisztikailag igazolhatóan gyakorolt hatást az egyes termelési mutatókra ill. a vér egyes biokémiai paramétereire. Mivel az irodalmi adatok nem mindenben egyeznek meg az általunk talált eredményekkel, további, nagyobb számú állaton végzett vizsgálat szükséges, elsősorban a vér biokémiai paramétereivel kapcsolatban. Végső soron a rövidített szárazonállás ajánlható tehenészeteinkben. Előadások listája |