|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaHorváth Katalin Mária V. évfolyam ARTIS Amsterdam Royal Zoo , Állatorvostudományi Egyetem, Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék Témavezetők: Dr. Martine van Zijll Langhout, Dr. Gál János A ma élő 36 vadmacskafajból 23 fenyegetett vagy veszélyeztetett státuszban van természetes elterjedési területén. A populáció csökkenésének fő okai az erdőirtások, a természetes élőhelyek megsemmisülése, illetve széttagolódása, valamint az ember-állat konfliktusok. In situ és ex situ természetvédelmi erőfeszítések egyaránt szükségesek ezen fajok kihalásának elkerülése érdekében. A szaporodásélettan endokrin változásainak megismerése elengedhetetlen a helyes tartási körülmények megteremtéséhez. Vérminták használata a hormonszint ellenőrzéséhez a stressz okozta nagy kockázat miatt kontraindikált, különösen vemhes állatokban. Nagymacskákban a reproduktív tulajdonságok, mint például az ösztrusz ciklus hossza, fajspecifikusak, így mindegyik faj külön vizsgálatot igényel. Kutatásunk célja a hollandiai ARTIS Amsterdam Royal Zoo nőstény jaguárjának hormonális vizsgálata volt. Viselkedését naponta megfigyeltük az ivarzási tünetek detektálásának érdekében, továbbá bélsár- és vizeletmintákat is gyűjtöttünk. A feltételezett vemhesség különböző fázisaiból származó mintákból progeszteron és 13,14-dihydro-15-keto-PGF2ɑ (PGFM) koncentrációkat mértünk enzyme immunoassay használatával. A bélsármintákból mért progeszteron értékek a 0,28 µg/g - 9,61 µg/g tartományba estek, míg a vizeletmintákból 57,56 µg/g koncentráció is mérésre került. Ugyan a vadmacskák bélsarából mérhető progeszteron metabolitok koncentrációja széles skálán mozog, eredményeink a Felidae család fajaiban mért értékek alsó határára estek. Mindamellett értékeink nem tértek el jelentősen a jaguárokban már publikált irodalmi adatoktól, arra utalva, hogy ebben a fajban ez lehet az élettani tartomány. A bélsármintákból mért PGFM értékek a 18,11 ng/g - 84,28 ng/g tartományba estek. A PGFM, mint lehetséges biomarker használata még egy fejlődésben lévő vemhességvizsgálati módszer, és tudomásunk szerint mienk a második kutatás, mely ezt a hormont diagnosztikai szempontból vizsgálja. Míg az úttörő tanulmány ígéretes eredményeket ért el egy kis egyedszámú kísérletben, a mi eredményeink nem erősítik meg azon hipotézisüket, miszerint a vemhesség késői fázisában végzett PGFM mérés már néhány mintából biztos vemhességi diagnózist ad. Habár megszületett két jaguár kölyök, a hormonális alapú vizsgálatunk a vemhesség tényét sem kizárni, sem megerősíteni nem tudta. Az egyértelmű tendenciák hiányához hozzájárul a kis mintaszám, valamint a fajspecifikus endokrin ismeretek hiánya is. További kutatások keretein belül szükséges a vemhességi hormonok longitudinális monitorozása, valamint a jelenlegi módszerek további optimalizálása és validálása. Előadások listája |