|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaSebők Csilla IV. évfolyam állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék, Biokémiai Osztály Témavezetők: Kulcsár Anna, Dr. Hatala Patrícia A haszonállat-, s különösképp a brojlercsirke-tartás kiemelkedő jelentőséggel bír az élelmiszertermelés területén. A különböző takarmányozási faktorok testösszetételre gyakorolt hatásainak biokémiai háttere nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a sejten belüli folyamatok ismeretével felderíthetjük az anyagcserében bekövetkező változásokat, és pontosabb képet kaphatunk az állatok egészségére és jóllétére kifejtett hatásukról. A kísérletek során a takarmányok nyersfehérje-tartalma, a bakteriális fermentációval endogén termelődött-, és a takarmánykiegészítőként adott butirát hatását kívántuk vizsgálni az inzulin és glukagon jelpálya elemeire mRNS- és fehérje-szinten brojlercsirkékben. Az inzulin jelpálya mTOR (mammalian target of rapamycin) tagjának kifejeződését mértük, melynek szerepe a növekedés szabályozása a fehérjeszintézis szintjén. Ezen kívül a glukagon receptort (GR) vizsgáltuk, mely a madarak vércukorszintjére van jelentős befolyással. Ross 308 fajtájú brojlercsirkékből májmintát vettünk egy, három és hathetes korban. Mindhárom korban elkülönítettünk kukorica, illetve búza alapú takarmányozási csoportokat, ez utóbbiból magas NSP- (nem keményítő típusú poliszacharid) tartalma miatt nagyobb mennyiségű butirát keletkezik a vastagbélben. Ezen felül a három-hetes állatok vizsgálatánál helyet kaptak csökkentett és normál nyersfehérje-tartalmú takarmánnyal etetett, illetve butirát-kiegészítést kapott és nem kapott csoportok is. Az mRNS mennyiséget qRT-PCR, a fehérje expressziót Western blot módszerrel vizsgáltuk. A PCR vizsgálatok eredményei alapján mRNS szinten az életkor szignifikánsan befolyásolta az mTOR mRNS mennyiségét a májban, a legmagasabbnak hathetes korban bizonyult. Ezen kívül három-hetes korban a csökkentett nyersfehérje-tartalmú és a búza alapú takarmány is az mTOR mennyiségét növelte, de ez utóbbi eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. A GR esetében három-hetes korban egyértelmű növekedés látszott a búza alapú takarmány, illetve a csökkentett nyersfehérje hatására. A Western blot vizsgálatok azt mutatták, hogy fehérje-szinten a takarmánykiegészítőként adott butirát-kezelés hatására az mTOR szintje három hetes korban szignifikánsan megemelkedett a májban, illetve ugyanezt tapasztaltuk a búza alapú takarmány adását követően. Ezen kívül megállapítható, hogy az életkor hatással volt a GR fehérje mennyiségére is, ez háromhetes korban volt a legmagasabb. Ahogy eredményeink is mutatják, a különböző takarmányozási faktorok transzkripciós és transzlációs szinten képesek befolyásolni a brojlercsirkék anyagcsere-folyamatait. Ez a tudás még előnyösebb takarmányösszetétel kialakításhoz segítheti hozzá a szakembereket, ezáltal jelentősen javíthat haszonállataink egészségén és jóllétén. Előadások listája |