Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

Az inzulin és glukagon jelpálya szabályozása különböző takarmányozási faktorokkal brojlercsirkében
Sebők Csilla IV. évfolyam
állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék, Biokémiai Osztály
Témavezetők: Kulcsár Anna, Dr. Hatala Patrícia

Absztrakt:

A haszonállat-, s különösképp a brojlercsirke-tartás kiemelkedő jelentőséggel bír az élelmiszertermelés területén. A különböző takarmányozási faktorok testösszetételre gyakorolt hatásainak biokémiai háttere nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a sejten belüli folyamatok ismeretével felderíthetjük az anyagcserében bekövetkező változásokat, és pontosabb képet kaphatunk az állatok egészségére és jóllétére kifejtett hatásukról.

A kísérletek során a takarmányok nyersfehérje-tartalma, a bakteriális fermentációval endogén termelődött-, és a takarmánykiegészítőként adott butirát hatását kívántuk vizsgálni az inzulin és glukagon jelpálya elemeire mRNS- és fehérje-szinten brojlercsirkékben. Az inzulin jelpálya mTOR (mammalian target of rapamycin) tagjának kifejeződését mértük, melynek szerepe a növekedés szabályozása a fehérjeszintézis szintjén. Ezen kívül a glukagon receptort (GR) vizsgáltuk, mely a madarak vércukorszintjére van jelentős befolyással.

Ross 308 fajtájú brojlercsirkékből májmintát vettünk egy, három és hathetes korban. Mindhárom korban elkülönítettünk kukorica, illetve búza alapú takarmányozási csoportokat, ez utóbbiból magas NSP- (nem keményítő típusú poliszacharid) tartalma miatt nagyobb mennyiségű butirát keletkezik a vastagbélben. Ezen felül a három-hetes állatok vizsgálatánál helyet kaptak csökkentett és normál nyersfehérje-tartalmú takarmánnyal etetett, illetve butirát-kiegészítést kapott és nem kapott csoportok is. Az mRNS mennyiséget qRT-PCR, a fehérje expressziót Western blot módszerrel vizsgáltuk.

A PCR vizsgálatok eredményei alapján mRNS szinten az életkor szignifikánsan befolyásolta az mTOR mRNS mennyiségét a májban, a legmagasabbnak hathetes korban bizonyult. Ezen kívül három-hetes korban a csökkentett nyersfehérje-tartalmú és a búza alapú takarmány is az mTOR mennyiségét növelte, de ez utóbbi eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. A GR esetében három-hetes korban egyértelmű növekedés látszott a búza alapú takarmány, illetve a csökkentett nyersfehérje hatására. A Western blot vizsgálatok azt mutatták, hogy fehérje-szinten a takarmánykiegészítőként adott butirát-kezelés hatására az mTOR szintje három hetes korban szignifikánsan megemelkedett a májban, illetve ugyanezt tapasztaltuk a búza alapú takarmány adását követően. Ezen kívül megállapítható, hogy az életkor hatással volt a GR fehérje mennyiségére is, ez háromhetes korban volt a legmagasabb.

Ahogy eredményeink is mutatják, a különböző takarmányozási faktorok transzkripciós és transzlációs szinten képesek befolyásolni a brojlercsirkék anyagcsere-folyamatait. Ez a tudás még előnyösebb takarmányösszetétel kialakításhoz segítheti hozzá a szakembereket, ezáltal jelentősen javíthat haszonállataink egészségén és jóllétén.



Előadások listája