|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaVarga Bence Tamás III. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Biológiai Intézet, Ökológiai tanszék; Semmelwies Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, MTA-SE NAP B, Kognitív Transzlációs Viselekedésfarmakológiai Kutatócsoport Témavezetők: Dr. Kassai Ferenc, Dr. Kis János A félelmi kondicionálás során egy averzív féltetlen ingert, leggyakrabban áramütést, valamilyen feltételes ingerhez társítunk (akvizíció). Az így kialakuló félelmi memória a későbbi előhívási ülésekben tesztelhető, ahol az állatok nem kapnak áramütést, de a társítás alatt alkalmazott feltételes ingerek jelen vannak. A félelmi memória erősségére az állatok dermedési reakciójának az időtartamából következtetünk. Három tényező hatását vizsgáltuk a félelmi memória kialakulására es kioltódására: 1) eltérő feltételes ingerek használata a társítás során; 2) a merődoboz belsejének megváltoztatása az előhívásos ülésekben, 3) egyéb kognitív feladatokra történő tréningezés két előhívásos ülés között. Az első kísérletben 6 elrendezést vizsgáltunk. A "megvilágított" beállítás alatt a sokkoló kamra folyamatos megvilágításban volt, diszkrét feltételes ingert nem alkalmaztunk. A "megvilágított+hang" beállításnál a megvilágított kamrában feltételes ingerkent hangjelzést alkalmaztunk. A "sötét" beállításnál se kamravilágítás, se feltételes inger nem volt. A "sötét+hang", "sötét+fény" és "sötét+fény+hang" beállítások során hangot, fényt, illetve a kettőt együtt alkalmaztuk feltételes ingerkent. A kísérlet az akvizíciós üléssel kezdődött (6 db áramütést társítottunk egy-egy 10 s hosszú feltételes ingerrel), majd ezt követte 5 előhívásos alkalom, végül egy újabb sokkolásos ülés következett. Az akvizíciót 24 óra elteltével követő első előhívásos ülésben a csoportok dermedési idő értékei nem tértek el szignifikánsan egymástól, kivéve az alacsony szintű dermedést mutató „megvilágított” beállítást. Az állatok ebben az ülésben mutatták a legtöbb dermedési reakciót, mely fokozatosan kioltódott az egymást követő előhívások során, majd újra szignifikánsan megnövekedett újabb sokkolásos ülés alatt. Ez arra utal, hogy maga a merődoboz, illetve a mérési eljárás jelenti a legfőbb feltételes ingert. A második kísérlet során az akvizíciót 24 órával, majd 28 nappal később követte egy-egy előhívás. Két faktor alapján 4 csoportot határoztunk meg: 1.) a kamra falait az akvizíciót követően más mintázatúra cseréltük vagy sem, 2.) a két előhívási ülés között az állatok egyik felet kézhez szoktattuk és jutalmazott kognitív feladatokban vettek reszt. A falak megváltoztatásának csak marginálisan szignifikáns hatása volt a dermedési reakcióra az első előhívásos ülésben, ellenben a kognitív feladatokban való részvétel szignifikánsan csökkentette a dermedési időt a 28 napos előhívási ülésben. Ez a kutatás a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával jöhetett létre (NAP), szerződés # KTIA_NAP_13-2014-0015. Előadások listája |