Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

A kutya környezete, személyisége, és egyes betegségei: egy pszichoszomatikus megközelítésből
Fekete Szilvia VI. évfolyam
ELTE Etológia Tanszék, Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék
Témavezetők: Dr. Gerencsér Linda, Dr. Sátori Ágnes

Absztrakt:

A mai Magyarországon városi emberek tízezrei osztják meg életterüket négylábú barátjukkal, akit sokszor szinte emberi társként kezelnek, és ismerik a személyiségének összes vonását.

A városi népesség érdeklődését a kutya iránt az etológus kutatók is „megirigyelték” az elmúlt évtizedekben, és nekik köszönhetően a kutyák személyiségének mérésére számos kérdőív létezik. Ilyenek pl. a gazdák/gondozók által kitöltött kutya-személyiség kérdőívek, melyek sokszor nagyon hasonlóak az embereknél használtakhoz (Gosling et al., 2003).

A pszichoszomatikus betegség kifejezését a köznyelv széles körben értelmezi. A legtöbb laikus lelki okokra visszavezethető betegséget ért rajta. A valóságban az ilyen betegségek kóroktana nagyon árnyalt, és inkább a személyiséggel függ össze, mintsem a „lélekkel”, és így tudományos módszerekkel jól vizsgálható.

Jelen dolgozatomban megkísérlem integrálni az etológiai kutatási módszerek eszköztárát és az állatorvosi szakirodalmi tudást, hogy megvizsgáljam, vajon létezhetnek-e az emberi pszichoszomatikus betegségekkel analóg állapotok kutyákban is? A kérdőíves kutatásohoz két kutya-személyiségkérdőívet, a ’Big Five Inventory’-t (Gosling és mtsai., 2003), és a C-BARQ-ot (Hsu és Serpell, 2003) használtam fel, illetve a viselkedési problémák meglétére (Overall, 1997) valamint a kutya egészségügyi állapotára vonatkozóan tettem fel kérdéseket a vizsgálatban résztvevő állatok (N=1664) tulajdonosainak. A vizsgált betegségek a következők voltak: irritábilis bélszindróma, peptikus fekély, atópiás dermatitisz, idiopátiás tüdőgyulladás, primer cukorbetegség, illetve a rosszindulatú daganatos megbetegedés (rák). Felételeztem, hogy találok összefüggést bizonyos személyiségfaktorok és a kérdéses betegségek megléte között.

Elvárásaimnak megfelelően a ’Big Five Inventory’ kérdőív neurotikusság személyiségfaktorban elért magas érték a felmért populációban szignifikánsan növelte annak valószínűségét, hogy az adott egyed a fenti betegségekkel érintett volt (OR=194.776, p=0.003). Emellett a neurotikusság és extraverzió faktorok interakciója is szignifikáns hatást mutatott a betegségek meglétére. Ezek az eredmények számos emberi kutatás eredményével egybecsengenek (Goodwin et al., 2003, 2006, Huovinen et al., 2001, stb).

Mindezek alapján úgy gondolom, hogy érdemes a kutyára, mint komplex bio-pszicho-szociális előlényre tekinteni. Egy adott kutya személyiségével kapcsolatos tulajdonosi, és állatorvosi ismereteket pedig gyümölcsöző lehetne a kutya jóllétének területén is alkalmazni. Továbbá kutatásom nyomán indokolt lehetne elérni az említett betegségekkel érintett kutyák bővebb körét, vagy más statisztikai és kutatási módszerekkel is megvizsgálni egy-egy beteg populációt.



Előadások listája