Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

Az állatbántalmazások felismerése és mértékének megítélése
Kiss Annamária III. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudomány Tanszék Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Osztály
Témavezető: Dr. Fodor Kinga

Absztrakt:

Az állatbántalmazások időben történő felismerése és mértékének megbecslése kiemelten fontos feladat az állatorvosi praxisban, mert az állatok bántalmazása, valamint az állatokkal való nem megfelelő bánásmód az emberek elleni agresszió előszobája. Egy állat jóllétének megítélése elmélyült szaktudást, és komoly gyakorlati tapasztalatot igényel. Az állatvédelem, mint eszme, fogalom az utóbbi években a médiavisszhangoknak köszönhetően egyre szélesebb rétegeket érint meg. Az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Osztályának állatvédelemmel kapcsolatos kutatásaiba bekapcsolódva célom, hogy az állatok bántalmazását, az állati jóllétet megítélhetővé tegyem olyanok számára is, akik laikusok ezen a területen. Munkám során figyelembe vettem a téma filozófiai, élettani, állatorvosi és jogi hátterét, az első fájdalom érzékelésével kapcsolatos forrásoktól a legfrissebb kutatásokig, majd ezek alapján párhuzamot vontam az ember és állat fájdalomérzete, valamint arra vonatkoztatott reakciója között, melyben szoros kapcsolatot találtam. Olyan személyekkel készítettem mélyinterjút, akik állatbántalmazásos esetek megítélésében aktív szerepet kapnak: pl. rendőr, jegyző, bíró és civil állatvédő. Kérdéseim az állatbántalmazásos ügyekkel kapcsolatos teendőikre, valamint ezen esetek bejelentésének megkönnyítésére vonatkoztak. Válaszaik alapján egyértelmű, hogy: időszerűvé vált a civil állatvédők számára szakképzés biztosítása, valamint megfelelő hatókörrel felruházott állatvédőrség felállítása; egyértelműen külön kell választani az egyes jogköröket, hogy elkerülhetővé váljanak a rendőrök, az állatvédők és az állatorvosok közötti konfliktusok; be kellene vezetni az ún. „ember állateltartó képességének” fogalmát. A helyszíni adatok rögzítéséhez hasznosnak tartanám a Lorászkó-féle check lista kitöltését, mely használata az ítélethozatalban anyagilag és ráfordított idő szempontjából is kedvező. A téves bejelentések okozta felesleges intézkedések száma csökkenthető lenne egy zárt rendszerű bejelentési lehetőséggel, mely egy online bejelentő felület formájában kivitelezhető.

Az interjúk során kapott válaszok, és a már meglévő „Lorászkó-féle check-lista” alapján, azt leegyszerűsítve, annak megalkotójával konzultálva elkészítettem egy online bejelentő felületet (https://goo.gl/forms/KlTLObZrk1T0KBBv2), melynek alkalmazása gyorsíthatja az állatbántalmazással kapcsolatos eljárások hosszú folyamatát, sőt, akár életmentő lehet az állat számára, ami jelentős előrelépést jelenthet az állati jóllétet érintő kérdések megítélésében akár a laikusok számára is.



Előadások listája