|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaKiss Annamária III. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudomány Tanszék Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Osztály Témavezető: Dr. Fodor Kinga Az állatbántalmazások időben történő felismerése és mértékének megbecslése kiemelten fontos feladat az állatorvosi praxisban, mert az állatok bántalmazása, valamint az állatokkal való nem megfelelő bánásmód az emberek elleni agresszió előszobája. Egy állat jóllétének megítélése elmélyült szaktudást, és komoly gyakorlati tapasztalatot igényel. Az állatvédelem, mint eszme, fogalom az utóbbi években a médiavisszhangoknak köszönhetően egyre szélesebb rétegeket érint meg. Az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Osztályának állatvédelemmel kapcsolatos kutatásaiba bekapcsolódva célom, hogy az állatok bántalmazását, az állati jóllétet megítélhetővé tegyem olyanok számára is, akik laikusok ezen a területen. Munkám során figyelembe vettem a téma filozófiai, élettani, állatorvosi és jogi hátterét, az első fájdalom érzékelésével kapcsolatos forrásoktól a legfrissebb kutatásokig, majd ezek alapján párhuzamot vontam az ember és állat fájdalomérzete, valamint arra vonatkoztatott reakciója között, melyben szoros kapcsolatot találtam. Olyan személyekkel készítettem mélyinterjút, akik állatbántalmazásos esetek megítélésében aktív szerepet kapnak: pl. rendőr, jegyző, bíró és civil állatvédő. Kérdéseim az állatbántalmazásos ügyekkel kapcsolatos teendőikre, valamint ezen esetek bejelentésének megkönnyítésére vonatkoztak. Válaszaik alapján egyértelmű, hogy: időszerűvé vált a civil állatvédők számára szakképzés biztosítása, valamint megfelelő hatókörrel felruházott állatvédőrség felállítása; egyértelműen külön kell választani az egyes jogköröket, hogy elkerülhetővé váljanak a rendőrök, az állatvédők és az állatorvosok közötti konfliktusok; be kellene vezetni az ún. „ember állateltartó képességének” fogalmát. A helyszíni adatok rögzítéséhez hasznosnak tartanám a Lorászkó-féle check lista kitöltését, mely használata az ítélethozatalban anyagilag és ráfordított idő szempontjából is kedvező. A téves bejelentések okozta felesleges intézkedések száma csökkenthető lenne egy zárt rendszerű bejelentési lehetőséggel, mely egy online bejelentő felület formájában kivitelezhető. Az interjúk során kapott válaszok, és a már meglévő „Lorászkó-féle check-lista” alapján, azt leegyszerűsítve, annak megalkotójával konzultálva elkészítettem egy online bejelentő felületet (https://goo.gl/forms/KlTLObZrk1T0KBBv2), melynek alkalmazása gyorsíthatja az állatbántalmazással kapcsolatos eljárások hosszú folyamatát, sőt, akár életmentő lehet az állat számára, ami jelentős előrelépést jelenthet az állati jóllétet érintő kérdések megítélésében akár a laikusok számára is. Előadások listája |