Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

Macskák és kutyák leukaemiás megbetegedéseinek diagnózisa hematológiai automaták segítségével
Gidró Tímea Orsolya VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Kórélettani és Onkológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Tóth Bálint

Absztrakt:

Vizsgálatunkban három (egy impedancia elven működő és két lézeres) hematológiai automata által készített mérési eredményt hasonlítottunk össze egymással és a kenetelemzés eredményével.

A vérmintákat K-EDTA-as vérvételi csövekbe vettük, és 24 órán belül megvizsgáltuk az Abacus Junior 5 Vet, Siemens Advia 120, és Sysmex Xt-2000iv berendezésekkel. Emellett elvégeztük a kenetelemzést és az immunfenotipizálást (ez utóbbit FACS módszerrel). A kenetelemzés során minden mintában 250 db sejtet számoltunk.

14 kutya és 2 macska vérmintáját vizsgáltuk, melyek közül 7 kutya szenvedett kis lymphocytás leukaemiában (CLL), három kutya CLL-ben emelkedett számú nagy lymphocytával, négy kutya akut lymphoblastos leukaemiában (ALL) és két macska pedig szisztémás mastocytomában.

Az impedancia elven működő Abacus Junior 5 Vet mérései alapján az összes CLL-es esetet azonosítani tudtuk, bár az automata által számolt százalékos eredmények jelentősen különböztek a kenetelemzés eredményétől. A gép az ALL-es megbetegedések esetében nem tudta elkülöníteni a nagy lymphocytákat a neutrophil granulocytáktól (a neutrophilek számában 35,3%-os volt az eltérés a kenetelemzés eredményéhez képest).

Az Advia 120 automata hasonlóan pontos eredményeket hozott a CLL-es megbetegedéseknél, de az ALL-esesetekben a nagy lymphocyták nagy részét a gép kis lymphocytaként azonosította (a kenetelemzés eredményéhez képest a kis lymphocyták számában 34%-os volt az eltérés). A LUC érték a teljes nagy lymphocyta szám egyharmada volt.

A Sysmex Xt 2000iv volt a legpontosabb a CLL-es eseteknél, ugyanolyan százalékos eredményeket mért, mint a kenetelemzés. Az ALL-es megbetegedéseknél minden alkalommal monocytáknak számolta a nagy lymphocytákat (a monocyták számában 44,2%-os volt az eltérés a kenetelemzés eredményéhez képest). Ennél az automatánál lehetséges azon sejtpopulációk újbóli azonosítása, amelyek a normál mérési kapuk szélén helyezkednek el. Ezzel a módszerrel a gép pontosabban tudta detektálni a nagy lymphocytákat is.

A fenti eltérések a szisztémás mastocytomás eseteknél még jobban szembetűnőek voltak. Az Abacus Junior 5 Vet a hízósejteket neutrophiloknak számolta (a neutrophylok számában 56,3%-os volt az eltérés), a lézeres automaták pedig monocytáknak. A Sysmex automata utólagos maunális analízisével pontosan detektálni lehetett a mastocytákat, amiket a gép lízisálló sejtekként (LRR) azonosított.

Következtetés: a CLL-es megbetegedéseket mindhárom hematológiai automata segítségével megbízhatóan lehetett azonosítani. Az impedancia elven működő berendezés nem ismerte fel a nagyméretű lymphocitákat, a lézeres automaták pedig monocytákként határozták meg őket. A Sysmex utólagos manuális analízisével pontosabban azonosította ezeket a sejteket is.



Előadások listája