|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaTéglás Gyöngyvér II. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Témavezetők: Dr. Lang Zsolt, Dr. Nánássy László A meddőség jelenleg ismert leghatékonyabb kezelési módja az asszisztált reprodukciós technikák (ART) alkalmazása. Az ART egyik fő irányvonala az in vitro fertilizáció (IVF), melynek során a meddő párok ivarsejtjeit in vitro termékenyítik, az így létrejött embrió(ka)t tenyésztik, majd a kiválasztott embriókat visszaültetik az anyaméhbe és/vagy fagyasztják őket. Az IVF kezelés során létrejött embriókról az IVF laboratóriumban kialakított, női reproduktív szervek belső viszonyait imitáló környezetben kell gondoskodni, olyan módon, hogy a genetikailag meghatározott fejlődési potenciáljukat a lehető legnagyobb mértékben megtartsák. A modern meddőségi kezelésben ez az időszak akár 6-7 napra is kiterjedhet. Ezen időszak során az embriók folyamatos morfológiai, metabolikai és genetikai változáson mennek keresztül, a környezeti hatásokra való érzékenységük sem állandó. A fejlődés során vannak ún. kritikus pontok, amikor még fokozottabb érzékenységet mutatnak a környezetben bekövetkező változásokra. Az IVF laboratóriumban dolgozó szakemberek felelőssége az optimális állapotot minél inkább megközelítő környezet biztosítása, ami számos készséget és tudást követel meg az embriológusoktól. Egy sokváltozós rendszerben azonban még a gyakorlott szakemberek számára is nagy kihívás az állandóság biztosítása, mind a tárgyi, mind a személyi feltételek esetében. A embriológiai laboratóriumok egy fontos jellemzője, hogy a munka eredményességéről (pl. terhességi ráta) viszonylag hamar érkezik visszacsatolás. Ezen eredményeket azonban nehéz értékelni a páciensek sokrétűsége mellett, valamint számos olyan hatás is létezik, amiről nem feltétlen kapunk „visszajelzést”. Bizonyos változók például nem járnak együtt az embrió morfológiájának megváltozásával, de a további fejlődésére, ill. születés utáni egészségére hatással lehetnek. Fontos hangsúlyozni, hogy maga a meddőség egy olyan komplex kórkép, mely mögött gyakran bonyolult okok és összefüggések állnak. Az egyes páciensek esélye a sikerességre nagyon különböző lehet, csakúgy, mint a tőlük származó embriók genetikailag meghatározott potenciálja arra, hogy belőlük egészséges gyermek születhessen. Ezen jellegzetességek és problémák miatt az IVF laboratóriumokban kiemelt szerepet kell kapjon a minőség fenntartása, az ismételhetőség, a megbízhatóság, valamint az eredmények értékelése. Dolgozatom célja, hogy összefoglaljam az IVF laboratóriumok minőségbiztosítással kapcsolatos legfőbb irányelveit, céljait, problematikáját, valamint, hogy minőségbiztosítási célra kifejlesszek egy olyan statisztikai modellt, amely képes a laboratórium összetett adatainak elemzésére, hogy ennek segítségével objektívan értékelhetővé váljon a laboratóriumban folyó munka minősége. Előadások listája |