2017. évi TDK konferencia

A vörös pandát (Ailurus fulgens) az IUCN (International Union for Conservation of Nature) 2015 óta a veszélyeztetett állat („endangered”) kategóriába sorolja. A kialakult helyzet megváltoztatására nemzetközi tenyészprogram létezik, amelynek számos külföldi és hazai állatkert is a tagja. Ehhez a tevékenységhez kapcsolódva célom volt, hogy Magyarországon is jobban felmérhessük egyedeink természetes reprodukciós állapotát.

Kutatásom során, öt magyarországi állatkertben (Budapest, Veszprém, Nyíregyháza, Jászberény és Szeged) non-invazív módszert alkalmazva, heti egy alkalommal – illetve a párzási időszakban heti két alkalommal – gyűjtöttünk bélsár mintát öt nőstény vörös pandától (három hímmel párban élő egyedtől és két kontroll állattól), fél éven keresztül. Ezzel párhuzamosan a három hímtől (a nőstények párjaitól) is gyűjtöttünk mintákat, mindvégig heti egy alkalommal. Mindeközben feljegyeztük a megfigyelt párzásokat is. A bélsárminták egyedi beazonosítását – azelőtt sosem alkalmazott módon – ételfesték etetésével oldottuk meg.

RIA vizsgálatok segítségével P4, E2 – a hímek esetében pedig tesztoszteron – szinteket mérve releváns hormonprofilt állítottunk fel az ivari működésükre vonatkozóan.

A vörös panda szezonálisan polyoestrus-os és indukált ovulátor, amit a mi eredményeink is igazoltak.

Hazai klimatizációs viszonyok között elsőként vizsgáltuk a párzási időszakot. A hormonprofilok alapján ez az időszak az eddig leírtaknál előbb kezdődik Magyarországon, de ezzel együtt a polyoestrus-os jelleget és az indukált ovuláció jelenségét is egyértelműen igazolni tudtuk. Emellett sikeresen nyomon követtük a vemhesség hormonális változásait is, lehetőséget nyitva ezzel egy non-invazív vemhesség diagnosztikai eszközre.

Hím állataink esetében fokozott tesztoszteron szekréciót tapasztaltunk a párzási időszakban.

Eredményeim összességében bizonyítják a prezentált módszer alkalmasságát a faj hormonális aktivitásának nyomon követésére.