|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaMegáll Andrea VI. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék Témavezető: Dr. Farkas Róbert A vadászokat segítő kutyák a gyakori természetjárásuk miatt gyakrabban találkoznak vérszívó élősködőkkel, mint a házaknál élő társaik. Emiatt nagyobb a kockázata annak, hogy olyan vektorokkal terjedő kórokozókkal fertőződjenek, amelyek számottevően károsíthatják egészségüket. A kutatások során azt vizsgáltuk, hogy a vadászkutyák fertőzöttek-e igazi szúnyogok és/vagy kullancsok közvetítette egysejtűekkel, baktériumokkal, valamint fonálférgekkel. Az ország 10 megyéjében, főleg a dunántúliakban élő, vadászatokon rendszeresen részt vevő 145 kutyából gyűjtöttünk egy alkalommal vérmintákat. Az 1-13 éves korú, tünetmentes ebek többsége magyar vizsla, véreb és terrier volt. Kérdőíves adatgyűjtéssel rögzítettük az állatok adatait, valamint a külső élősködők elleni védekezés gyakoriságát és a használt készítmények neveit. A kórokozók okozta fertőzöttséget parazitológiai (módosított Knott-teszt), szerológiai (IDEXX SNAP 4Dx* Plus, IFAT) és molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáltuk. Az igazi szúnyoggal terjedő Dirofilaria repensszel 17, Dirofilaria immitisszel 2 és mindkét fonálféregfajjal 4 kutya volt fertőzött. A kullancsok által beoltott kórokozók közül a Babesia canis (41 kutya) és a Hepatozoon canis (40 kutya) volt a leggyakoribb. Szerológiai vizsgálattal 13 (9%), PCR-rel csak 2 (1,4%) kutya volt fertőzött Anaplasma phagocytophilummal. Szerológiai vizsgálattal 2-2 vadászkutya volt Ehrlichia canis, ill. Borrelia burgdorferi pozitív. Candidatus Neoehrlichia mikurrensis vagy Rickettsia spp. fertőzöttséget nem találtunk. Egy vektor-borne kórokozó 51 (35,2%), kettő 28 (19,3%), míg három 6 (4,1%) vadászkutyában volt azonosítható. Előadások listája |