Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

Fehér gólyák (Ciconia ciconia) egyedi azonosítása - bűnügyi eset tisztázása genetikai vizsgálatok segítségével
Pető Dorina IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Tanszék
Témavezető: Dr. Zenke Petra

Absztrakt:

A fehér gólyák genetikai anyagának vizsgálatával számos kutatás foglalkozik, mivel a természetvédelmi, populációgenetikai felmérések mellett modellállatként szolgál a madarak migrációjának és viselkedésének tanulmányozása során is. Az állatok bántalmazása, orvvadászata a közel-keleti és afrikai országok mellett Európában is egyre gyakoribb, így Magyarországon is felmerült az igény a gólyák büntetőperekben történő azonosítására.

Hazánkban a múlt évben megcsonkított gólyatetem kapcsán hívták segítségül az igazságügyi állatgenetikát, mikor ismeretlen eredetű vérmintát kellett faji- és egyedi szinten azonosítani, illetve a fellelt gólyatetemmel összehasonlítani. A fenti eset tisztázása, egyúttal a fehér gólya, mint védett madarunk genetikai diverzitásának jobb megismerése kapcsán szükségessé vált a hazai gólyaállomány populációgenetikai felmérése polimorf markerek alapján. Célunk olyan génszakaszok feltérképezése volt, melyek a faji besoroláson túl egyedi szintű azonosításra is alkalmasak, így a mitokondriális kontroll régió mellett a nukleáris genomban kódolt mikroszatellita (STR) marker polimorfizmus-vizsgálatát terveztük.

Hat magyarországi megyéből összesen 59 tollmintát gyűjtöttünk a Magyar Madártani Egyesület, a Budapesti Állat- és Növénykert és a Hortobágyi Madárkórház segítségével. A tollminták a 2016-2017-es évek gyűrűzési időszakából, fészkenként egy fiókától illetve feltételezhetően nem rokon felnőtt egyedektől származtak.

A mitokondriális kontroll régió esetében szekvencia analízissel azonosítottuk az anyai leszármazási vonalakat (haplotípusokat), ami a génbanki adatokkal való összehasonlítás során a faji besorolást is lehetővé tette.

A sejtmagi mikroszatellita marker (Cc4) polimorfizmusának felméréséhez a kapott, különböző méretű PCR termékeket (alléleket) kapilláris elektroforézissel választottuk el. Az allélek szekvencia analízisével felderítettük az ismétlődő egységek szerkezetét, amely alapján a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő nevezéktant alakítottunk ki. A Cc4 lokuszon megfigyelt allélgyakoriság értékek alapján statisztikai teszteléssel felmértük a magyarországi fehér gólya populáció heterozigozitását (Hobs = 0,89), és kalkuláltuk a marker megkülönböztetési valószínűségét (PD = 0,98) valamint a polimorfizmus információs értékét (PIC = 0,93).

Az általunk gólyákra kidolgozott genetikai módszer bűnügyi mintákból is alkalmazhatónak bizonyult mind a faji, mind pedig egyedi szintű azonosításra, mivel a helyszíni és összehasonlító mintákból kimutatott megegyező geno- és haplotípus a vizsgált populációs mintában másik egyednél nem fordult elő. Azonban ahhoz, hogy a vizsgálati rendszer nagyobb biztonsággal használhatóvá váljon, további STR markerek bevonását tervezzük.



Előadások listája