Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

A hő-stressz sejtszintű hatásainak vizsgálata csirke májsejt-kupffer-sejt ko-kultúrán
Balogh Dániel IV. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Élettani és Biokémiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Mátis Gábor, Dr. Neogrády Zsuzsanna

Absztrakt:

Az intenzív baromfitartás során többek között a magas környezeti hőmérséklet által kifejtett hőstressz jelenti az egyik fő stresszfaktort, ami negatívan befolyásolhatja az állatok jóllétét és a termelésélettani paramétereket. Hőstressz hatására fokozódik a prooxidáns- (főként a H2O2-) termelés, ez nagymértékben hozzájárul a stresszválasz káros hatásainak kialakulásához, azonban a képződő hősokkfehérjék elősegíthetik az anyagcsere gyors és hatékony adaptációját a megváltozott környezeti viszonyokhoz. A hőstresszre adott válasz kialakításában a májnak központi szerepet tulajdonítunk, ugyanakkor a máj különféle sejttípusainak e folyamatokban betöltött feladata nem pontosan tisztázott, így munkánk során e tényezők vizsgálatával foglalkoztunk.

A hőstressz sejtszintű hatásainak vizsgálatára csirke eredetű májsejt-Kupffer-sejt ko-kultúrán végeztünk in vitro kísérleteket. A kísérlethez szükséges máj- és Kupffer-sejteket 20 napos, Ross 308 típusú brojlercsirkék májából izoláltuk, többlépcsős perfúzió, kollagenázzal történő emésztés és differenciáló centrifugálás segítségével. Az egyes sejttípusok szerepének vizsgálatára hepatocyta mono-kultúrákat és 6:1 (hepatocyta:Kupffer-sejt) sejtarányú ko-kultúrákat alakítottunk ki. A 24 óra alatt konfluenssé vált tenyészeteket a hőstressz modellezésére 44°C-on inkubáltuk 1, valamint 2 óráig, míg a kontroll sejteket folyamatosan 37°C-on tenyésztettük. A sejtek életképességét a hőkezelést követően, illetve 20 óra múlva MTS és CCK-8 reagenssel határoztuk meg, továbbá Amplex Red teszt segítségével vizsgáltuk a hőstressz hatására termelt H2O2 mennyiségét.

A tenyésztett sejtek életképessége hőstressz hatására mindegyik sejtmodellen szignifikánsan csökkent közvetlenül a hőkezelés alkalmazását követően. 20 óra múlva kimutatható tartós, jelentős életképesség-csökkenést csak a hosszabb idejű hőkezelésen átesett tenyészeteken mutattunk ki. A 2 órás hőkezelés hatására szignifikánsan emelkedett a tenyésztett sejtek H2O2-termelése mindkét sejtmodellen. A H2O2-termelés számottevően nagyobb mértékűnek bizonyult a ko-kultúrán, mint a májsejt mono-kultúra esetében.

Eredményeink megerősítik, hogy a hőstressz nagymértékben károsítja a máj sejtjeinek életképességét csirkében. A tenyésztett sejtek hőkezelés hatására megnövekedett H2O2-termelése arra utal, hogy a prooxidánsok, reaktív vegyületek májbeli termelődésének fokozódása fontos szerepet tölt be a stresszválaszra jellemző fokozott oxidatív stressz kialakulásában. A kísérlet alapján kimondható, hogy a Kupffer-sejteknek meghatározó szerepük van a stresszorok hatására bekövetkező prooxidáns-termelésben.



Előadások listája