Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
» 2017. TDK
Felhívás
Meghívó 2017.
Állatorvos szekciók
Állatorvos zsűri
Díjak
Díjazottak
MTÜ
2017. OTDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2017. TDK

2017. évi TDK konferencia

Intravénásan alkalmazott maropitant hatásának vizsgálata az isofluran minimális alveoláris koncentrációjára (MAC) kutyákon
Pál Petra Tünde VI. évfolyam
Állatorvostudományi Egyetem, Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika
Témavezetők: Dr. Dunay Miklós Pál, Dr. Müller Linda

Absztrakt:

A maropitant egy poliamin-származék, a neurokinin-1-receptor antagonistája. A ntiemetikus hatása miatt széleskörűen használják kutyák kemoterápia-indukált és egyéb hátterű hányásának csillapítására, valamint az utazási betegség megelőzésére. A közelmúltban észlelték és publikálták, hogy az általános anesztézia alatt a maropitant képes redukálni a sevofluran minimális alveoláris koncentráció (MAC) értékét. Kutatásunk célja, hogy az anesztézia-stádiumok tüneteinek szoros monitorozásával a gyakorlatban elterjedtebben alkalmazott isofluran esetében is meghatározzuk a maropitant MAC-értékre gyakorolt hatását, továbbá értékeljük az isofluran-felhasználás esetleges csökkenéséből következő biztonsági és gazdasági vonatkozásokat.

Vizsgálatainkat az Állatorvostudományi Egyetem Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszékének Kisállatklinikáján végeztük. A homogén csoportok kialakítása érdekében a jól standardizálható ovariectomia műtétek alatt vizsgáltuk a maropitant hatását. Összesen 21, egészséges szuka kutya műtéti anesztéziáját monitoroztuk és a belégzett isofluran koncentráció (v/v%) fokozatos csökkentése közben rögzítettük az altatás mélységére utaló, kiválasztott paramétereket (vérnyomás, légzésfrekvencia, pulzusfrekvencia, pupillák tágassága, szemtengelyek iránya, izomtónus foka). A kutyákat véletlenszerűen osztottuk kontroll és kezelt csoportba. A kontroll csoportba 10, 8 hónap és 7 év közötti (átlag 3,8 év) életkorú, a kezelt csoportba pedig 11,7 hónap és 5 év (átlag 2,2 év) életkorú kutya került. Az altatás előtt minden állatot midazolam + ketamin + fentanyl kombinációval premedikáltunk, indukcióra propofolt, analgetikumként pedig morfint alkalmaztunk. Minden szert a páciensek testtömege alapján adagoltunk. Ezen felül a kezelt csoport egyedei a műtéti előkészítés alatt 1 mg/ttkg maropitantot (antiemetikus dózis) kaptak intravénásan. A vizsgálatok időtartama 30 és 90 perc között változott.

A kontroll csoportba tartozó 10 kutya ébredése átlagosan 1,04 v/v% isofluranszint elérésénél következett be, míg a kezelt csoport esetében ez az érték átlagosan 0,55 v/v% volt, ami szignifikáns különbségként értékelhető (p<0,05). Eredményeink szerint az intravénásan beadott 1 mg/ttkg dózisú neurokinin-1 antagonista maropitant csökkentette az isofluran MAC értékét. Az eredményeink alapján a jövőben érdemes vizsgálni a maropitant különböző dózisainak hatását az isofluran mellett egyéb inhalációs anesztetikumok bevonásával is. A maropitant alkalmazásakor jelentkező többletköltséget a kisebb testsúlyú állatok esetében teljes mértékben ellensúlyozhatja a csökkent isofluran felhasználásból adódó költségcsökkenés.



Előadások listája