2017. évi TDK konferencia

A hazai tejelő szarvasmarha állományokban az állományszintű állat-egészségügyi problémák közül a szaporodási zavarok okozzák a legnagyobb gazdasági veszteségeket, ezért fontos az olyan módszerek alkalmazása, amelyek javítják a szaporodási eredményeket. A korai vemhességvizsgálati módszereket azzal a céllal alkalmazzák a tejelő teheneknél, hogy a nem vemhesült teheneket hamarabb újratermékenyítsék, és az ellés után gyorsabb újravemhesülést érjenek el. Kutatásunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk a vemhességi fehérjéken (pregnancy-associated glycoprotein, PAG) alapuló vemhességvizsgálati módszer bevezetése előtti és utáni szaporodási eredményeket hazai tehenészetekben. Tíz hazai tehenészet 2 719 tehenének szaporodási adatait elemeztük regressziós kevert modellek segítségével. A vizsgált mutatók a két termékenyítés közötti idő és az elléstől újravemhesülésig eltelt idő voltak. A teljes tehénállományt vizsgálva a PAG-vizsgálatok bevezetését követően nem javultak szignifikánsan a szaporodási mutatók (p > 0.05). Az egyszer ellett teheneknél a PAG-vizsgálatok bevezetését követően 6,7 nappal csökkent az elléstől újravemhesülésig eltelt idő (95%-os konfidencia-intervallum: 0,2 – 12,7 nap, p = 0.04). A többször ellett teheneknél nem javultak szignifikánsan a szaporodási eredmények a PAG-vizsgálatok bevezetése után (p > 0.05). Nagy mintaszámon végzett vizsgálatunk során kimutattuk, hogy a PAG-vizsgálatok bevezetését követően az elléstől újravemhesülésig eltelt idő csak az egyszer ellett tehenekben csökkent szignifikánsan, ezért gyakorlati körülmények között elsősorban ezeknél csökkent a két ellés közötti idő és javult a tejtermelés gazdaságossága.