|
||||
Home
» Archívum
» 2017. TDK
2017. évi TDK konferenciaOrodán Tamás V. évfolyam Állatorvostudományi Egyetem, Haszonállatgyógyászati Tanszék és Klinika Témavezető: Dr. Lénárt Lea Munkánk célja az ellés utáni drench-kezelés betegségekre gyakorolt hatásának monitorozása volt az ellést követő 30, illetve 60 napos időszakban többször ellett tejelő tehenekben. A kísérlet során 203 Holstein-fríz tehén vizsgálata történt. A drench-kezelést 104, véletlenszerűen kiválasztott tehénen végeztük (D csoport), a kontroll-csoport (K) 99 egyedből állt. A drench-hez használt takarmány-kiegészítő 14% Ca, 42% propionát, 6% Mg, 6% K, 3% Na, 9% klorid és 20% élesztőből állt, amit 25 liter langyos vízben oldottunk fel. A kezelést háromszor végeztük el, körülbelül 24 óránként. Az első drench az ellés utáni 24 órán belül történt. A drench idejét rögzítettük. A K csoporttal való bánásmód a drench-en kívül megegyezett a D csoportéval. A betegségekre vonatkozó adatokat a RISKA telepirányítási rendszerrel az ellés utáni 30, a kikerülésre vonatkozókat az ellés utáni 60 napban rögzítettük, illetve feljegyeztük az első termékenyítés időpontját és eredményét is. Az adatokat R-program segítségével elemeztük. A telepen ritkán találkoztunk metabolikus eredetű betegségekkel. Az említett időszakban, a vizsgálat során két esetben diagnosztizáltunk ellési bénulást. Mindkét tehén a K csoportba tartozott, míg a D csoportban nem volt ellési bénulás, amely feltehetően a drench Ca tartalmának köszönhető, bár a különbség nem volt szignifikáns (P=0,1432) A mastitises egyedek vizsgálatánál a D csoportban 38 (36,5%), míg a K csoportban 44 tehén (44%) volt beteg. (P=0,2512). A metritisek előfordulásának tekintetében a csoportok között nem volt különbség. A D csoportban 19 (18,3%), a K-ban pedig 21 (21,2%) volt a megbetegedettek aránya. A magzatburok-visszamaradásnál szintén nem találtunk különbséget a csoportok között. A bal oldali oltógyomor-helyzetváltozás (OHV) a D csoportban 6 (5,8%), míg a K csoportban 2 egyednél (2%) jelentkezett. (P=0,17). Vizsgáltuk továbbá a termeléscsökkenés előfordulását is, mely a D csoportban 9 (8,7%), a K csoportban 3 (3%) egyednél volt megfigyelhető. Kimondható azonban, hogy OHV esetén 23-szoros a termeléscsökkenés esélye (P=7,2x10-5). Az első termékenyítés során sem az elléstől a termékenyítésig eltelt idő, sem a vemhesülési arány nem tért el a két csoportban. Vizsgáltuk a 60 napon belüli selejtezések arányát is. A D csoportban 5, a K csoportban 9 állat került selejtezésre (5% és 9%, P=0,23). A vizsgált gazdaságban a metabolikus eredetű megbetegedések aránya általánosan alacsony, a drench szignifikáns hatásának elmaradása valószínűleg ennek köszönhető. Egyéb megbetegedések megelőzésére vonatkozóan a drench hatása kétséget kizáróan még nem bizonyított. Bár szignifikáns eredményeket nem értünk el, a selejtezések és a mastitisek gyakorisága csökkent, amely további kutatások témája lehet. Előadások listája |